2019. augusztus 5., hétfő

DÉLELŐTT | 
Apostoli hálaadó és kérő imádság

Igehely: Róm 1:8-10; Kulcsige: 1:9 „Mert Isten a tanúm, akit lelkemből szolgálok Fia evangéliumának hirdetésével, hogy szüntelenül megemlékezem rólatok.”

Az imádságnak fontos szerepe van az Istennel való kapcsolatunk elmélyítésében. Éppen ezért meg kell tanulnunk helyesen imádkozni. Ahogyan a tanítványok kérték, nekünk is kérnünk kell a mi Urunkat, Jézus Krisztust, hogy tanítson minket imádkozni. A mai napon az Úr Pál apostol által tanít minket erre. Amint láthatjuk, az apostol imájában a hálaadás foglalja el az első helyet. Ő nemcsak tanítja a hálaadást, hanem gyakorolja is. Pál hálát ad Istennek a római keresztyének hitéért, amelynek híre az egész világra eljutott. Azért olyan fontos a hálaadás, mert amikor mi hálát adunk Istennek, az Ő nagy neve megdicsőül. „Aki hálaadással áldozik, az dicsőít engem, és aki ilyen úton jár, annak mutatom meg az Isten szabadítását.”(Zsolt 50:23) Az apostol nem vett részt a rómaiak evangelizálásában, mégis kész volt hálát adni érte. Másodszor, szüntelen kéri, hogy Isten akaratából egyszer el tudjon menni hozzájuk. Hangsúlyozni szeretném a szünet nélküli imádság fontosságát, de nagyon fontos meglátni azt is, hogy az apostol olyasmit kér Istentől, ami akaratával megegyezik.

Milyen gyakran szoktál imádkozni? Miért szoktál hálát adni?

Vajda Miklós

DÉLUTÁN | 

Törekedj tiszta szívből szeretni!

Igehely: 1 Pt 1:22-25

Pál apostol a szeretetet egy kiváltképpen való útnak nevezi, és arra hivatkozik a szeretet himnuszában, hogy a Lélek gyümölcse fontosabb a lelki ajándékoknál. A szeretet fontosságára fókuszál Jézus Krisztus is, amikor egy törvénytudó azzal a kérdéssel kísérti, hogy melyik a legnagyobb parancsolat. János apostol arról tesz bizonyságot, hogy aki nem szereti az atyjafiát, akit lát, az nem szeretheti az Istent, akit nem lát (1Jn 4:20). A természeti embernek lehetetlen tiszta szívből szeretnie, mivel szíve tisztátalan. Az emberi szeretet tökéletlen. Isten azonban csak tökéletes szeretetet fogad el, éppen ezért a mi szeretetünk megtisztításra szorul a Lélek által. Semmi más nem távolíthatja el szeretetünk salakját, csak Isten kegyelme. A kegyelem elfogadása által megváltozik az életünk. A megváltozott életet az Isten gyermekeivel való megváltozott kapcsolatnak is bizonyítania kell. Csak a megtisztult élet teszi lehetővé, hogy a testvéreinket tiszta szívből szeressük.

Vajda Miklós

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
4 + 8 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 21:7–14 Kulcsige: ApCsel 21:11 „Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: «Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják.»”

Pál apostol számára nem az volt fontos, hogy neki minden jó és kényelmes legyen, hanem hogy az Úr akaratát teljesítse. Nemcsak a Tíruszban levő tanítványok figyelmeztették, hogy mi vár reá Jeruzsálemben. Ugyanerről tesz bizonyságot maga Pál apostol is Milétoszban, az efézusi véneknek: „fogság és nyomorúság vár reám” (ApCsel 20:23). És így is Jeruzsálem felé tart, mert tudja, hogy ez az Úr akarata, neki ott kell lennie, bizonyságot kell tennie mindarról, amit Jézus Krisztussal személyesen megtapasztalt.