2019. december 26., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Mindenki öröme lesz

Igehely: Lk 2:8-20; Kulcsige: 2:10 „Az angyal pedig ezt mondta nekik: Ne féljetek, mert íme, nagy örömet hirdetek nektek, amely az egész nép öröme lesz.”

Egyre több városban a karácsonyi fények felkapcsolása fontos eseménnyé vált, ami egyúttal a karácsonyi rendezvénysorozat megnyitóját is jelenti. A fények felkapcsolása általában az összesereglett tömeg visszaszámolása után egyszerre történik. 5, 4, 3, 2, 1 … És az egész város egyből karácsonyi fényekben ragyog.

Valahogy így lehetne elképzelni az angyalok karácsonyi megjelenését is: „körülragyogta őket az Úr dicsősége”. A pásztorokban meghűlt a vér, de reakciójuk nem meglepő, hiszen éjjel soha nem láttak fényesebb dolgot, mint a tábortűz és a hold. Ami viszont meglepő, hogy ámulatuk és rémületük ellenére képesek voltak felfogni az angyal üzenetét. Megértették, hogy Isten nem hagyta magára sem Izraelt - „hirdetek nektek nagy örömet” -, sem pedig az emberiséget – „amely az egész nép öröme lesz”. Rádöbbentek, hogy Isten közelsége miatt az Ő fénye nem egy távoli csillag pislákolásához hasonlít, hanem a nap ragyogásához.

Mit juttat eszünkbe karácsony fényeinek ragyogása? Hogyan tapasztaltad meg Isten jelenlétet legfrissebben? Milyen örömöt hozott az idei karácsony számodra?

Bíró Zoltán

DÉLUTÁN | 

Imádni és szolgálni jöttünk Őt

Igehely: Mt 2:1-12

Alapigénk egy jól ismert karácsonyi történet, ezért nem csoda, hogy két évezred alatt számtalan néphagyomány társult a Bibliai szöveg mellé. Például főhőseinket Három Királyoknak is nevezik. Igaz, hogy történetünk két király szembehelyezésére épül, de ők nem a napkeleti bölcsek. Történetünk királyai Heródes és Jézus. Heródes, a zsarnok, aki rémuralommal tartja népet kordában, míg Jézus, a magatehetetlen és sebezhető gyermek, akinek a hatalma alázatba van öltöztetve. Az is érdekes, hogy az értelmiségiek is két csoportra vannak osztva. A főpapok és írástudók, mint Heródes tanácsadói jelennek meg, akik bár tudják Krisztus születésének pontos helyét, mégis a kegyetlen rendszer béresei és ismeretükből senkinek semmi haszna nem származik. Ezzel szemben a keleti bölcsek több hónapot utaztak csupán azért, hogy tiszteletüket tegyék egy tisztázatlan eredetű király előtt.

Arra tanít minket ez a történet, hogy az ismeret önmagában nem tesz bölccsé, csak ha tettekkel párosul. Isten országa szempontjából nem elég csak tudnunk, hogy Krisztus földre jött, késznek is kell lennünk, hogy szolgáljuk annak Királyát.

Bíró Zoltán

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
4 + 10 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szív­ben van.” – je­len­ti ki Sá­mu­el pró­fé­tá­nak az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szív­ben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt ben­ned va­la­mi jó is… áll­ha­ta­tos szív­vel ke­res­ted az Is­tent” (3.v.). Jós­áfát azt ter­jesz­tet­te, amit ér­de­mes volt, mert ez­ál­tal mun­kál­ta Isten aka­ra­tát, és a meg­té­rést szor­gal­maz­ta. Újra és újra ki­ment a nép közé. A lelki élet csak he­lyes rend­tar­tás­sal, jó ta­náccsal, Isten ne­vé­ben mű­kö­dik jól. Jós­áfát meg­té­rí­tet­te a ko­ra­be­li em­be­re­ket, őseik Is­te­né­hez te­rel­te szí­vü­ket.