2019. február 5., kedd

DÉLELŐTT | 
Csak ez tehet szabaddá

Igehely: Jn 8:31-38; Kulcsige: 8:32 „Megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket.”

Jézus tudta, hogy az ige hallgatása, megértése, befogadása és megtartása segítheti hallgatóit a tanítvánnyá válásban. Az Úr tanítványainak az a kiváltság jutott, hogy megismerjék az igazságot, ami szabaddá teheti őket. Van vélt és valódi szabadság. A zsidók úgy vélekedtek, hogy ők szabadok, mert Ábrahám utódai. Viszont megfeledkeztek arról, hogy a Római Birodalom igája alatt éltek. Tehát szabadságuk csak vélt, s nem valódi, igazi szabadság volt.

A Mester mindenekelőtt nem a nemzeti szabadságra gondolt, hanem a lelki szabadságra. Ábrahám valódi utódai azok, akik a szabadító Igét, az Urat hittel elfogadják. A szolgaság alatt az Úr a bűn szolgáit értette. Ebből a szolgaságból csak a Fiú tehet bárkit szabaddá. Isten az Ő Fia érdeméért fogadott minket gyermekeiül. A Fiú érdemében többé már nem szolgák, hanem fiak, vagyis örökösök vagyunk. A legnagyobb szabadságunk az, hogy mennyei Atyánkhoz – és Krisztusban egymáshoz is – a szeretet köteléke köt minket a kegyelem által. Ebben a szabadságban az is jó, hogy szabad nem vétkezni. Öröm, boldogság e nagy családhoz tartozni. Ugye, te is e csodálatos családhoz tartozol már?

Gergely Pál

DÉLUTÁN | 

A lopás bűne

Igehely: Jak 5:1-4

Isten törvényében a lopás is a tiltott tevékenységek közé tartozik. A Teremtő nem gazdagot és szegényt, hanem embert teremtett. A Biblia mégis több helyen beszél gazdagokról és szegényekről. Hogy jelent meg e társadalmi megkülönböztetés? Bűn-e a gazdagság? Önmagában nem. Ha tisztességes úton, Isten áldásaként jutott hozzá valaki, hálás is érte, nem tette tönkre jellemét, ha kézben van tartva, nem a szívben, akkor minden rendben van. Érdem-e a szegénység? Az üdvösség szempontjából nem, de Megváltónk ezt prédikálta: „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.” (Mt 5:3)

Igénk szerint miért és mire figyelmezteti Jakab apostol a gazdagokat? Arra, hogy ne zsarolással, lopással, visszatartással, igazságtalan úton, jogtalanul, a szegényeket megkárosítva gazdagodjanak, mert az ilyen tevékenységet Isten megítéli és megbünteti. Az Úr Jézus arra figyelmezteti hallgatóit, hogy a földi kincseknek, gazdagságnak több ellensége van. Ilyen például a moly, a rozsda vagy a tolvaj. Megváltónk a kincsgyűjtés, az igazi gazdagodás helyéül a mennyországot ajánlja, ahol a kincsnek, gazdagságnak semmilyen ellensége nincs, lopásról szó se lehet, mert ott nincs bűn, nincs tolvaj.

Gergely Pál

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
1 + 3 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Krón 11:1–9 Kulcsige: 1Krón 11:3 „Megjelentek tehát Izráel vénei a király előtt Hebrónban, és Dávid szövetséget kötött velük Hebrónban az Úr színe előtt. Ők pedig fölkenték Dávidot Izráel királyává, ahogyan kijelentette Sámuel által az Úr.”

Dávid királlyá való felkenése arról tanúskodik, hogy Isten mindig megtartja ígéretét. Bár Dávidnak igazán hosszú, nehéz útra volt szüksége, végül hűsége és türelme kifizetődött. Ez a fejezet arra a valóságra emlékeztet bennünket, hogy Isten időzítése tökéletes, annak ellenére, hogy számunkra néha csak jóval később, vagy ebben az életben egyáltalán nem válik világossá az Ő szándéka.