2019. június 14., péntek

DÉLELŐTT | 
A Pártfogó a világnak leleplező

Igehely: Jn 16:4b-11; Kulcsige: 16:8 „És amikor eljön, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság, és mi az ítélet.”

Mindnyájan vettünk már részt szobor vagy emléktábla avató rendezvényen. A beszédek után, feszült figyelemmel vártuk a leleplezést, hogy nyilvánvaló legyen a titok. Jézus azt állítja most, hogy a Szent Szellem, amikor eljön a világba, elkezdi leleplező szolgálatát. Gazdag jelentést hordoz ez a szó, amit az is igazol, hogy sokféleképpen fordították: megfeddi, nyilvánosan bebizonyítja, meggyőzi, feltárja vagy leleplezi.

Sokan azért döntenek a sötétségben maradás mellett, mert hamisságban szeretnek élni. Ezért félnek a leleplezéstől s menekülnek a fénytől. (Jn 3: 19-20) A Pártfogó azonban nem kér engedélyt a szembesítésre, sőt még arra is elszánt, hogy nyilvánosságra hozza a hazugságokat. Minden ilyen leleplezés fajdalmas ugyan, de ha engedünk neki üdvösséget hozó átalakulásban lesz részünk. (2Kor 7:9-10)

Vajon a hívőknek is szól ez az üzenet, vagy mi már nem kinlódunk a vétekkel? Ismerjük és mondjuk-e még Dáviddal együtt, hogy: „Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet… nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján”? (Zsolt 139: 23-24) Bárcsak komolyan vennénk!

Boros Róbert

DÉLUTÁN | 

Minden illendően és rendben történjék

Igehely: 1Kor 14:34-40

A korinthusi gyülekezetben több teológiai kérdés illetve azok gyakorlati kivitelezése került szóba. Pál ezeket igyekszik levelében megválaszolni. Hosszasan taglalja a kegyelmi ajándékok problematikáját is, hogy miként kell azokat helyesen és célszerűen használni. A rész utolsó két versében olvassuk az apostol összefoglalóját. A prófétálásra törekedni kell, de a nyelveken szólást sem szabad akadályozni. Azonban, ahogy a tegnapi igében volt, most is van egy kikötése: a gyülekezeti összejövetelen történjék minden az illendőség (ékesség) és a rend jegyében. Tartsuk mi is figyelembe ezt istentiszteleteinken!

Forma és tartalom egyaránt fontos. „Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige.” (Péld 25:11) Az Ige (aranyalma) a lényeg, de a forma (ezüsttányér) se legyen megvetett. Nem lehet az Isten szentséges dolgairól zűrzavaros módon és körülmények között beszélni. Fontos odafigyelni a formai kérdésekre is, óvakodva a végletektől. Ha nagyszerű tartalmat kaptunk a gyülekezet Urától, akkor a megnyilvánulási formák is fejezzék ki értékét. (Dr. Almási Tibor) Tartsuk hát ezt is szem előtt!

Boros Róbert

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
3 + 5 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.