2019. május 27., hétfő

DÉLELŐTT | 
A vágyott gyermekek

Igehely: 1Móz 30:1-8, 22-24; Kulcsige: 30:1b „Ezt mondta Jákóbnak: Adj nekem fiakat, mert ha nem, belehalok!”

„Bizony, az ÚR ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom” (Zsolt 123:3). Az Ószövetség így mutatja be a gyermek értékét. Természetes kívánság volt, hogy Ráhel gyermekre vágyott, és meddőségében személyiségének csorbulását látta. Szinte minden ember fedezhet fel önmagában olyan hiányosságot, gyarlóságot, amely saját személyének alábecsüléséhez vezet. Képzeljük el ennek az asszonynak a mély fájdalmát! Mennyi érzelem és harc övezi életünk különböző területeit!

Küzdenem kell, hogy helyes vágyaim teljesüljenek? Kihez fordulunk vágyainkkal, kéréseinkkel? Elsősorban ahhoz, aki legközelebb áll hozzánk. Jelen esetben Ráhel a férjéhez fordul mérhetetlen fájdalmával, hisz a gyermekvállalás akkor halálosan fontos volt. Isten követi a folyamatot, és beavatkozik teremtő és helyreigazító hatalmával: „Az Úr azonban megemlékezett Ráhelről is: meghallgatta őt, és megnyitotta a méhét.”

Szeretnél-e Istentől kapott és általa megáldott gyermekeket? Van a szívedben olyan Istentől kapott ígéret, ami még nem teljesült?

Bódis László

DÉLUTÁN | 

Az adópénz tanítása

Igehely: Mt 22:15-22

Gyakran kerülünk mi is olyan helyzetbe, amikor nehéz megfelelni egy-egy csalafinta, csűrcsavaros kérdésre. Mint látjuk, az Úr Jézus sem volt mentes a kísértésektől. Ő viszont határozott és félreérthetetlen modorral tudott helyes választ adni. Akár a pusztában a Sátánnak, de itt is a zsidóknak, világos választ ad. Megmutatja egyszerű gyakorlati példa által, hogy nem kell összekeverni a földi hatalmat a mennyeivel, az emberi elvárásokat az istenivel. A Mester rendet rak az okoskodók fejében, és világossá teszi, hogy nem lehet kijátszani a két világot öncélúan egymás ellen. Sajnos, azóta is sokan szeretnék ezt tenni. Vagy éppen ravaszul másoknak csapdát állítani az ilyen, vagy hasonló kérdésekkel.

De feltehetem a kérdést: Mi van bennem? Az én fejemben, szívemben rend van? Az Ige a meghatározó, vagy a környezetem hatásai? A világi, pogány vagy félkeresztyén gondolkodásmód formál engem? Álljunk a sarkunkra! Ne engedjünk abból, ami az Istené! De abból sem, ami az emberé! Adjátok meg mindenkinek, amivel tartoztok! Senkinek se tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek!

Bódis László

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
14 + 1 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Kir 2:13–22 Kulcsige: 1Kir 2:22 „Salamon király így válaszolt anyjának: Miért csak a súnémi Abiságot kéred Adónijjának? Kérd neki mindjárt a királyságot is, hiszen a bátyám ő! Legyen csak az övé meg Ebjátár papé és Jóábé, Cerújá fiáé!”

Adó­nij­já, Dávid egyik fia, csel­lel akar­ta meg­sze­rez­ni a ki­rály­sá­got Sa­la­mon­tól. Ezért ra­fi­nált ké­rés­sel for­dult Bet­sa­bé­hoz, Sa­la­mon any­já­hoz. Arra kérte, hogy be­szél­jen a ki­rállyal, mert sze­ret­né fe­le­sé­gül venni a sú­né­mi Abi­sá­got.

Bet­sa­bé nem vette észre, hogy a szí­ves­ség­ké­rés mö­gött mi­lyen hátsó szán­dék van. Adó­nij­já azt gon­dol­ta, hogy így könnyeb­ben meg­sze­rez­he­ti a ki­rály­sá­got, pedig azt Isten nem neki adta.