2019. május 4., szombat

DÉLELŐTT | 
Vigasztaljátok népemet

Igehely: Ézs 40:1-5; Kulcsige: 40:1 „Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet! – mondja Istenetek.”

Izráel a nagyhatalmak harcában győzedelmeskedhetett volna Isten oldalán, de legyőzetett, mert a nagyhatalmak oldalára állt. Asszíria, Babilónia és Egyiptom voltak azok, akikhez alkalmazkodni próbált az éppen aktuális érdekek szerint, pedig csakis Istenhez és elvárásaihoz kellett volna alakulnia, akkor Isten megtarthatta volna kicsiny országukat. A nép azonban, istentelen királyaival együtt figyelmen kívül hagyta az isteni tanácsokat, intéseket, egészen addig, amíg legyőzettek a káldeusok által, és szétszórattak Asszíria, majd Babilónia távoli országaiban. Isten mégis Megváltót ígért nekik, a maradék megmenekülését, és bíztatta őket, hogy vigasztalják egymást. Büntetésük ideje valóban lejárt, a későbbi Círus király rendelete nyomán megszabadulhattak, hazatérhettek.

A mi büntetésünk is lejárt, a Szolga Király kereszthalála nyomán mi is megszabadulhatunk, hazatérhetünk Hozzá. Isten bennünket is hív arra, hogy miután megvigasztalódtunk, új életet nyertünk, vigasztaljunk másokat is. Ugyanis a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését (Róm 8:19).

Ki, kik voltak azok, akik életünk folymán megvigasztaltak bennünket? Kiket vigasztalhatunk mi az Isten evangéliumának örömhírével?

Mezei Ödön

DÉLUTÁN | 

Tiszta szívből szólunk

Igehely: 2Kor 2:12-17

Az első századi keresztyénség életébe, missziójába tekinthetünk be az újszövetségi iratok által. Minden bizonnyal vágyunk még inkább megismerni az akkori idők sikeres evangélizációinak, a hit széleskörű térhódításának titkait. Egyik jellemzője Pál munkásságának a tiszta szívből jövő igehirdetés volt. Ehhez előbb az apostol szívének kellett megtisztulnia a hitetlenségtől, vallásos vakbuzgóságtól és egyéb istentelenségektől. Emlékezzünk az Isten előtti, szívből jövő kérdésére a Jézussal való első találkozása alkalmával: Ki vagy, Uram? (ApCsel 9:5) Miután engedelmesekedett minden tekintetben a számára megjelenő Istennek, akkor jött el annak az ideje, hogy szólhatott másoknak is tiszta szívből, Krisztus által.

Talán szeretnénk többet tudni az első gyülekezetek életéből, az első évtizedek minden időket meghatározó sikereiből. De vajon vágyunk többet élni ebből az egyszerű igazságból: tiszta szívből szólni? Akarunk szólni tiszta szívből Isten előtt? Törekszünk tisztán tartani szívünket minden körülmnyek között? Pál és társai nehéz, nagyon nehéz kihívások között maradtak tiszta szívvel az Úr előtt. Készek vagyunk tiszta szívünkből szólni, Istenről bizonyságot tenni jóknak és gonoszoknak? Tegyük ezt Krisztus segítsége által!

Mezei Ödön

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
8 + 7 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Krón 11:1–9 Kulcsige: 1Krón 11:3 „Megjelentek tehát Izráel vénei a király előtt Hebrónban, és Dávid szövetséget kötött velük Hebrónban az Úr színe előtt. Ők pedig fölkenték Dávidot Izráel királyává, ahogyan kijelentette Sámuel által az Úr.”

Dávid királlyá való felkenése arról tanúskodik, hogy Isten mindig megtartja ígéretét. Bár Dávidnak igazán hosszú, nehéz útra volt szüksége, végül hűsége és türelme kifizetődött. Ez a fejezet arra a valóságra emlékeztet bennünket, hogy Isten időzítése tökéletes, annak ellenére, hogy számunkra néha csak jóval később, vagy ebben az életben egyáltalán nem válik világossá az Ő szándéka.