2019. március 1., péntek

DÉLELŐTT | 
Új parancsolat

Igehely: Jn 13:31-38; Kulcsige: 13:34 „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!”

A zsidóknak adott törvények között már rég ott szerepelt ez a parancsolat is: „szeresd felebarátodat, mint magadat” (Lk 10:2)! De akkor mi volt új Jézus parancsában? Az, amit hozzátett, hogy ahogy Ő szeretett minket, úgy szeressük mi is egymást. Szeretetünknek a mértéke most Jézus szeretetéhez kell, hogy igazodjon. Úgy kell egymást szeretnünk, hogy még az életünk se legyen drága a másikért.

Mi mindig nagyon hálásak vagyunk a Krisztus szeretetéért, de nemcsak hálálkodnunk kell, hanem ezt a szeretetet tovább is kell adnunk. Jézus szerette azokat az embereket, akik elárulták és cserbenhagyták Őt. Péter háromszor megtagadta, de soha nem merült fel benne, hogy nem szeretné őt Jézus. Az emberek bűnbe esnek, hibáznak körülöttünk, sokszor pont velünk tesznek rosszat. Jézus képes volt téged is hibáiddal, bűneiddel együtt elfogadni, és megbocsátott neked. Ez a szeretet mértéke, így add tovább!

Milyen áldozatokat vagy képes meghozni embertársaidért, testvéreidért? Hasonlít a benned lévő szeretet a Krisztus szeretetéhez?

Szabó Szilárd

DÉLUTÁN | 

Világ, amit özönvíz borított

Igehely: 2Pt 3:1-7

Nagyon sokan kételkednek ma is Isten kijelentéseiben. Egy ilyen kétkedésre okot adó téma az özönvíz kérdése. Néha még az Istenben hívők is felteszik a kérdést, hogy tényleg az egész világ elpusztult? Valóban csak Noé családja élte túl, vagy voltak mások is? Az Ószövetség beszámolója alapján, és a történelmi, valamint geológiai bizonyítékok mellett itt van számunkra az Újszövetség, amely Péter apostol, a Zsidókhoz írt levél írója és Jézus által is megerősíti bennünk, hogy Noé idejében a világ valóban víz alatt volt, és csak Noé és családja élte túl a világméretű katasztrófát.

Az özönvíz előtti időszakra is jellemző volt az Isten kijelentésével szembeni hitetlenség. Az emberek magukkal voltak elfoglalva, és azzal a világgal, ami őket körülvette. Talán bennünket is megcsap a hitetlenség szele, belemerülünk az élet dolgaiba, és megfeledkezünk arról, hogy Jézus Krisztust szolgáljuk, és visszajövetelét várjuk. Ez a világ az ítéletébe rohan, de a megváltottak Isten országát várják és az Ő örök uralmát!

Szabó Szilárd

 Napi áhítat

Igehely: Filem 1:8–14 Kulcsige: Filem 1:14 „Beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen.”

Pál apos­tol sze­re­tet­tel­jes szí­ves­ség­ké­rés­sel for­dul Fi­le­mon­hoz, mint test­vé­ré­hez az Úrban. Meg­te­het­né, hogy pa­ran­csol­jon is, de nem teszi. Oné­zi­mosz­ról van szó, aki Fi­le­mon­nál szol­gált és meg­szö­kött, de köz­ben Pált és Jé­zust meg­is­mer­ve meg­tért, és hasz­nos lett a szol­gá­lat­ban. Pál sze­ret­né, ha Fi­le­mon vissza­fo­gad­ná őt, aki már neki is hasz­nos lehet. Pál­nak az a sze­re­tet­tel­jes ké­ré­se Fi­le­mon­hoz, hogy úgy fo­gad­ja Oné­zi­moszt, mint­ha magát Pált fo­gad­ná. Ez ke­resz­tyén kö­te­les­sé­ge is lenne, de úgy lenne szép, ha mégis ön­ként, sze­re­tet­ből fo­gad­ná vissza, és nem csu­pán kö­te­les­ség­ből.