2019. október 12., szombat

DÉLELŐTT | 
Az aggkorú János isteni kijelentést kap

Igehely: Jel 1:9-11a; Kulcsige: 1:10 „Lélekben elragadtattam az Úr napján, és hátam mögül hatalmas hangot hallottam, mint egy trombitáét.”

Minden lelki munkás egyetért abban, hogy nincs nyugdíjba vonulás a lelki munkából. A szolgálat formája, területe és időtartama változhat, sőt ha szükséges, „szombatévet” is lehet igényelni a Megbízótól, de az elhívás az örökkévalóság küszöbéig érvényes. Az összes apostol és egyházatya hasonló meggyőződéssel volt, életük alkonyán pedig, ha másra már nem volt lehetőség, írásban erősítették a testvéreket. Az aggkorú Jánosnak abban a kiváltságban volt része, hogy olyan nagyszerű dolgokat jegyezzen fel, amit rajta kívül senki más nem láthatott meg, de a Krisztus egyháza azóta is épül belőle.

A kijelentés nem csak azoké, akik a szolgálat sűrűjében vannak. Esetenként Isten azon idős testvéreinken keresztül üzen nekünk, akik el tudnak csendesedni, akiknek van idejük imádkozni, és akiket a gyülekezet jövője foglalkoztat a legjobban.

Milyen sűrűn adsz hálát az idős testvérek nemcsak múltbeli, de jelenlegi szolgálatáért is? Lehet, itt az ideje, hogy őszintébb érdeklődéssel hallgasd bizonyságtevésüket, buzdításaikat!

Szűcs Zsolt

DÉLUTÁN | 

Isten szavának tökéletessége

Igehely: Péld 30:1-6

A Bibliában bőven találunk példát arra, amikor az emberek elferdítették Isten üzenetét. Megtörtént, hogy elvettek belőle, hogy az elvárásokból leköszörüljenek (Mal 1:6-9), vagy hozzátettek a törvényért való vakbuzgóságukban (ApCsel 15). Pedig Isten szava pont azért tökéletes, mert elégséges. Ezért az embernek az Ige megértése a feladata, nem pedig leegyszerűsítése vagy túlbonyolítása. A keresztyénség üzenete nem a beavatottaknak félretett titkos ismeret, de nem is csupán az erkölcsi kérdések megvitatásáról szól.

Isten szava elferdítésének hátterében sokszor a bűnnel való megalkuvás rejlik. Ha fel akarjuk hígítani, akkor azt azért tesszük, mert igazolni akarjuk életvitelünket. Ha szigorúbbá tesszük azt, akkor pedig a törvényeskedéssel mutogatunk másra, ahelyett, hogy az igét magunk felé fordítanánk. Akárhogy is lenne, a legfontosabb kérdés a következő: melyik irányba éreztél kísértést mostanában Isten tökéletes szavának elferdítésére?

Szűcs Zsolt

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
15 + 4 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Sám 19:9–19 Kulcsige: 1Sám 19:18 „Dávid tehát futva elmenekült. Elment Sámuelhez Rámába, és elmondta neki mindazt, amit Saul tett vele. Azután Sámuellel együtt Nájótba ment, és ott tartózkodtak.”

Dávid Saul király elől menekült, de ezenkívül más kihívásokkal is szembe kellett néznie. A sok veszély közepette Istenhez fordult védelemért és útmutatásért. De nem itt kezdte az Istenhez fordulást – bár soha nem késő elkezdeni. Dávid már ifjú pásztorként megtanult Istenhez kiáltani. Amikor igazán nagy veszélyben volt, emberileg talán megoldhatatlan helyzetben – még ha aggodalommal és kérdésekkel telve is –, de töretlen bizalommal fordult Istenhez.