2019. október 28., hétfő

DÉLELŐTT | 
Csak az újjáteremtés adhat reményt

Igehely: Zsolt 85:1-13; Kulcsige: 85:6 „Örökké akarsz haragudni ránk? Nemzedékről nemzedékre tart haragod?”

Ez a zsoltár egy imádság. Egyrészt hálaadás a fogságból való szabadulás miatt, de egy kiáltás is Istenhez a jelenben történő szabadításért, helyreállításért. (2-3.v.) Izráel népe a fogságból való szabadulás okát Isten jóságának és szeretetének tulajdonította, aki jóvátette korábbi leigázott állapotukat. Minket sem bátorít semmi jobban a kegyelem trónja elé, mint az emlékezés Isten korábbi szabadító tetteiről életünkben. Ma is a kísértésekkel, bűnökkel vívott küzdelmünkben, szemléljük Isten természetét, aki nem örökké haragszik, mert „irgalmas és kegyelmes Isten. Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy.” (2Móz 34:6)

Nekünk fontos és sürgős, hogy újítson meg az Úr. Kérjük ezt vággyal és kitartással. Emlékezz a kezdeti buzgóságodra, örömödre, odaszánásodra. Milyen természetes volt a bűnvállas, az őszinte imádkozás, a ragaszkodás a testvérekhez. Kedves testvérem, lehet megfáradtál, rutinossá vált a hívőséged, letaglózott a bűn, elveszett az örömöd. Van remény, Isten kész megújítani. Nem törődhetünk bele a leigázott állapotba.

Mi az amire vágysz kimondva vagy kimondatlanul? Mit vagy kész tenni a megújulásért?

Székely Béla

DÉLUTÁN | 

Győzelem az ellenség felett

Igehely: 1Sám 15:1-6

A Seregek Ura számon tartja Amálék tettét. (2.v.) Ugyanis, amikor Isten népe az egyiptomi kivonulás után a pusztában vándorolt, az amálékiek a hátramaradt elgyengült izráelieket irgalom nélkül lemészárolta. (5Móz 25:18) Isten már akkor elhatározta, hogy eltörli ezt a népet a föld színéről. Századokkal később, Saul király kapta meg a feladatot, hogy végrehajtsa az ítéletet. Az amálékiek kaptak tehát időt, hogy megtérjenek bűneikből. Amikor ezeket a történeteket olvassuk, ne azt lássuk: mi mit tettünk volna, hanem fogadjuk el, hogy Isten a jónak és gonosznak tudója. Isten nem téved, nem alkuszik meg a bűnnel, mert a bűnnek van következménye és ítélete. A hívőknek is részük van a lelki harcban, mert van ellenség. De értsd meg, nem test és vér ellen, hanem a bűn ellen, erők és hatalmasságok ellen harcolunk. Aki nem szánja el magát, hogy a bűnnek ellensége lesz, azt a bűn győzi le. Könyörögjünk buzgón Isten Lelkének segítségéért, a Bárány vére megtisztító és felszabadító erejéért. Munkálják ezek bennünk azt a határozott szándékot, hogy a mai nap lelki válólevelet írunk önző kívánságainknak és Jézus Krisztusban keresünk erős szövetségest, hogy győzelmünk legyen.

Székely Béla

 Napi áhítat

Igehely: Filem 1:8–14 Kulcsige: Filem 1:14 „Beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen.”

Pál apostol szeretetteljes szívességkéréssel fordul Filemonhoz, mint testvéréhez az Úrban. Megtehetné, hogy parancsoljon is, de nem teszi. Onézimoszról van szó, aki Filemonnál szolgált és megszökött, de közben Pált és Jézust megismerve megtért, és hasznos lett a szolgálatban. Pál szeretné, ha Filemon visszafogadná őt, aki már neki is hasznos lehet. Pálnak az a szeretetteljes kérése Filemonhoz, hogy úgy fogadja Onézimoszt, mintha magát Pált fogadná. Ez keresztyén kötelessége is lenne, de úgy lenne szép, ha mégis önként, szeretetből fogadná vissza, és nem csupán kötelességből.