2019. október 28., hétfő

DÉLELŐTT | 
Csak az újjáteremtés adhat reményt

Igehely: Zsolt 85:1-13; Kulcsige: 85:6 „Örökké akarsz haragudni ránk? Nemzedékről nemzedékre tart haragod?”

Ez a zsoltár egy imádság. Egyrészt hálaadás a fogságból való szabadulás miatt, de egy kiáltás is Istenhez a jelenben történő szabadításért, helyreállításért. (2-3.v.) Izráel népe a fogságból való szabadulás okát Isten jóságának és szeretetének tulajdonította, aki jóvátette korábbi leigázott állapotukat. Minket sem bátorít semmi jobban a kegyelem trónja elé, mint az emlékezés Isten korábbi szabadító tetteiről életünkben. Ma is a kísértésekkel, bűnökkel vívott küzdelmünkben, szemléljük Isten természetét, aki nem örökké haragszik, mert „irgalmas és kegyelmes Isten. Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy.” (2Móz 34:6)

Nekünk fontos és sürgős, hogy újítson meg az Úr. Kérjük ezt vággyal és kitartással. Emlékezz a kezdeti buzgóságodra, örömödre, odaszánásodra. Milyen természetes volt a bűnvállas, az őszinte imádkozás, a ragaszkodás a testvérekhez. Kedves testvérem, lehet megfáradtál, rutinossá vált a hívőséged, letaglózott a bűn, elveszett az örömöd. Van remény, Isten kész megújítani. Nem törődhetünk bele a leigázott állapotba.

Mi az amire vágysz kimondva vagy kimondatlanul? Mit vagy kész tenni a megújulásért?

Székely Béla

DÉLUTÁN | 

Győzelem az ellenség felett

Igehely: 1Sám 15:1-6

A Seregek Ura számon tartja Amálék tettét. (2.v.) Ugyanis, amikor Isten népe az egyiptomi kivonulás után a pusztában vándorolt, az amálékiek a hátramaradt elgyengült izráelieket irgalom nélkül lemészárolta. (5Móz 25:18) Isten már akkor elhatározta, hogy eltörli ezt a népet a föld színéről. Századokkal később, Saul király kapta meg a feladatot, hogy végrehajtsa az ítéletet. Az amálékiek kaptak tehát időt, hogy megtérjenek bűneikből. Amikor ezeket a történeteket olvassuk, ne azt lássuk: mi mit tettünk volna, hanem fogadjuk el, hogy Isten a jónak és gonosznak tudója. Isten nem téved, nem alkuszik meg a bűnnel, mert a bűnnek van következménye és ítélete. A hívőknek is részük van a lelki harcban, mert van ellenség. De értsd meg, nem test és vér ellen, hanem a bűn ellen, erők és hatalmasságok ellen harcolunk. Aki nem szánja el magát, hogy a bűnnek ellensége lesz, azt a bűn győzi le. Könyörögjünk buzgón Isten Lelkének segítségéért, a Bárány vére megtisztító és felszabadító erejéért. Munkálják ezek bennünk azt a határozott szándékot, hogy a mai nap lelki válólevelet írunk önző kívánságainknak és Jézus Krisztusban keresünk erős szövetségest, hogy győzelmünk legyen.

Székely Béla

 Napi áhítat

Igehely: 1Sám 16:4–13 Kulcsige: 1Sám 16:11 „Majd megkérdezte Sámuel Isaitól: Itt van az összes fiad? Hátra van még a legkisebb – felelte ő –, de ő éppen a juhokat őrzi. Erre Sámuel ezt mondta Isainak: Üzenj neki azonnal, és hozasd ide, mert addig nem ülünk le, amíg ő meg nem érkezik.”

Dávidnak ez az útja – pásztorságtól a királyságig – arra emlékeztet bennünket, hogy Isten gyakran a legkevésbé valószínű jelölteket választja a legnagyobb céljaira. Amikor Sámuel eljött, hogy Isai fiai közül felkenje Izráel következő királyát, a legfiatalabb fiúra a legkevésbé sem gondolt. Isai és minden ember, aki akkor ott jelen volt, azt nézte, ami a szem előtt van; vagyis a kor elvárásainak, normáinak megfelelően ítélték meg a jelölteket. Isten azonban látja azt, amit mások nem, vagy nem is akarnak, mert más a kor aktuális elvárása – a neki szentelt szívet.