2019. szeptember 21., szombat

DÉLELŐTT | 
Amikor hódolattal imádjuk Istent

Igehely: Róm 11:33-36; Kulcsige: 11:36 „Bizony, őtőle, őáltala és őreá nézve van minden: övé a dicsőség mindörökké. Ámen.”

Az ember csodálatos lény. A világ számos könyvtára igazolja ezt. A technológia, amit az ember fejlesztett, beszél nekünk erről, a megalkotott építmények is hangsúlyozzák ezt. De Isten útjai minden emberi elképzelést felülmúlnak. Isten bölcsessége minden emberi értelmet meghalad, „... mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én útaim a ti útaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál” (Ézs 55:9). Amikor az Úr ezeket az utakat nekünk is kijelenti, nem tehetünk mást, csak hódolattal imádhatjuk Őt. Tartozunk azzal, hogy Istent imádjuk és dicsőítsük, méltó erre a mi csodálatos és végtelen bölcs Urunk.

A mi Istenünk mindennek a teremtője és mindennek a fenntartója is. Az Ő céljai megvalósulnak, és ember nem gátolhatja meg Isten tervének a valóra válását. Amit eltervezett, azt véghez is viszi, hiszen mindenható a mi Istenünk. Jó nekünk gyönyörködni Istenünkben, áldani és magasztalni Őt, hiszen: „övé a dicsőség mindörökké” (36.v.).

Mikor gyönyörködtél utoljára a mi mindenható Istenünkben? Mikor hódoltál előtte teljes szívedből, magasztalva és hálát adva?

Rajna Ottó

DÉLUTÁN | 

A legnagyobb jótétemény: Isten Fia

Igehely: 2Kor 8:9

Ha azt gondolnánk magunkról, hogy milyen jószívűek vagyunk, mennyire készségesek áldozatvállalásra, esetleg mennyire kiemelkedünk ezen a területen másokhoz képest, gondoljunk Jézus Krisztusra, a mi Megváltónkra. Így minden esetleges bőkezűségünk és nagylelkűségünk hamar eltörpül. Hiszen Ő lemondott mennyei dicsőségéről, életéről, azért hogy mi mennyei dicsőségben részesüljünk, és örök élettel gazdagodjunk meg. Ne bízzuk el tehát magunkat, hisz sosem teszünk túl sokat ezen a területen. Inkább Jézus Krisztushoz hasonlítsuk magunkat, ne másokhoz! Sőt, Jézus Krisztus jótéteménye még inkább késztessen bennünket is további áldozatvállalásra. Az adós szolga tapasztalta urának jóságát, hiszen nem csak halasztást kapott az adósság törlesztésére. Teljes felmentést kapott az óriási adósság alól. Ő azonban nem tudott egy csekély adósság megfizetésére várni (Mt 18).

Őrizzen az Úr minket ehhez hasonló magatartástól! Inkább legyünk alázatosak, és maradjunk mindig hálásak Urunk iránt!

Rajna Ottó

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 16:6–10 Kulcsige: ApCsel 16:9 „Egy éjjel látomás jelent meg Pálnak: egy makedón férfi állt előtte, és ezekkel a szavakkal kérlelte őt: Jöjj át Makedóniába, légy segítségünkre!”

Pál és Barnabás második missziós utat terveztek (de egyáltalán kikérték az Úr akaratát? ApCsel 15:36). Ezt követően Pál elvált Barnabástól, majd áthaladt Frígián és Galácián. Pál terve az volt, hogy Ázsiában hirdesse az evangéliumot. De a Szentlélek megakadályozta ezt. Hogyan? Az Ige nem tudósít erről. Pál ekkor Bitíniába vette az útirányt, de oda sem engedte Jézus Lelke. De miért nem kérte ki Pál az Úr vezetését egy stoptábla után? Mert Pál nem úgy vélekedett a vezetésről, mint mi. Neki voltak tervei: az evangélium hirdetése.