Igehely: Róm 13:1-7; Kulcsige: 13:1 „Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, Istentől rendeltetett.”
A felső hatalmasság Istentől van. Nem szegülhetünk neki ellene addig, amíg a jó rendért, a nyugodt életért és a külső szabadságunkért dolgozik. Ha viszont Istenhez való ragaszkodásunkban akar gátolni vagy Biblia ellenes életvitelt akar ránk kényszeríteni, akkor Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint embernek. Ma gyülekezeteink számára támogatást igényelhetünk állami és önkormányzati szervektől. Kérik a segítségünket és hívnak igével szolgálni kisebb - nagyobb eseményekre. Ezeket ki kell használni, mert az a lelkület, ami egy meggyőződéses hívő embernek van, megérinthet másokat is. Ez nem azt jelenti, hogy összefonódunk a hatalmon lévőkkel és oda rángatnak ahová akarnak. Hanem szolgálatot jelent a város lakói felé és minden társadalmi réteg felé úgy, hogy helyes irányt mutatunk és óvjuk saját magunkat és népünket is a bűntől. Nincs mit szégyelnünk, mert elveink időtállóak és bibliaiak.
Az adót idejében befizetni és tisztességes, rendes életet élni ez minden gyülekezeti tagnak kötelessége. Ne gyalázkodjunk se előttük se a hátuk mögött, mert ez nem Isten gyermekeihez illik. Véleményt a szavazó fülkében nyilvánítsunk, pecséttel a kezünkben. Ma imádkozzunk a felettes hatalmakért. Név szerint is említsük meg őket az Úr előtt.
Budai Lajos
A szelíd beszéd haszna
Igehely: Péld 15:1-4
Az indulatos ember ellen a legjobb fegyver a higgadt válasz, mert ez lecsendesíti a felindult szívet. De higgadtnak, csendesnek maradni nem könnyű dolog. Pál apostol is azt írja, hogy az igazságot képviseljük szeretettel, mert ha valamit indulattal képviselünk, ellenhatásokat tapasztalunk. Higgadtnak maradni egy feszült helyzetben jó bizonyság, és az emberekben jó nyomot hagy a jézusi szelídség. Gerhard Tersteegen keresztyén iróról a következő történet maradt fönn: „Mühlheim városában történt, ahol elkötelezett keresztyénsége miatt sokan gyűlölték s mindent elkövettek, hogy nevetségessé tegyék. Amint egyszer az utcán ment, egyik ellensége olyan ügyesen hajított ki az ablakon egy feneketlen kosarat, hogy az pont Tersteegen nyakába esett. Az utcán járók jót nevettek s várták a bosszankodását, ami újabb mulatság lett volna számukra. De ő nyugodtan levette nyakáról a kosarat s csak ennyit mondott: Ez még nagyon messze jár a töviskoronától s azzal nyugodtan tovább ment.” (Pócs Lajos, Bizonyságtételek, 1938 Bp.)
Ma este azért imádkozzunk, hogy legyünk szelídek a beszédben és egész magatartásunkban. Edzenünk kell magunkat, hogy szelíd, hasznos szavak hagyják el ajkunkat.
Budai Lajos
