Igehely: Jer 10:1-25; Kulcsige: Jer 10:10 „De az Úr igaz Isten, élő Isten, örökkévaló Király! Haragjától megrendül a föld, dühével szemben a népek tehetetlenek.”
E cím eszembe juttat egy eseményt. Egyik ifjúsági kirándulás alkalmával, több sátorba is benézve, ellenőriztem a tisztaságot és a rendet. Nagy rumli volt az egyik közepén, de a kupac tetején legfelül egy áhítatoskönyv, aminek az a címe, hogy Krisztus mindenek felett. Isten valóban mindenekfeletti, és ha ez így van az életünkben, akkor minden a helyén is van! Sajnos, Júda népe nem úgy tisztelte Istent, ahogy illett volna. Eltanulták a pogány népek szokásait, tisztelték isteneiket. Igénk rámutat, hogy az emberi kéz és képzelőerő által alkotott istenek nemcsak, hogy nem nyújthatnak hathatós segítséget, Isten meg is semmisíti azokat. Az égi jelektől nem kell rettegni, mert azokat is Isten alkotta. A pogányok bálványai is hiábavalók, hisz emberek baltával faragták, nemesfémekkel díszítették, nem tudnak azok többet, mint a madárijesztők az uborkaföldön. A bálványok faragott tárgyak csupán, ezzel szemben Isten maga a mindenség formálója (16.v.).
Valljuk a prófétával és hívők millióival: „Nincs hozzád hasonló, Uram! Nagy vagy te, s hatalmad által nagy a te neved. Az Úr az igaz Isten, élő Isten, örökkévaló Király! Háborgásától megrendül a föld, nem bírják el bosszús haragját a népek.” Ámen.
Nagy István
Sáfárok
Igehely: 1Pt 4:10 „Ki milyen lelki ajándékot kapott, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai.”
Epictetus, egy sztoikus filozófus, egyszer így tanította követőit: „Sose mondjátok semmiről, hogy elvesztettétek, hanem csak azt, hogy visszaadtátok. Meghalt a gyermeketek? Visszaadtátok. Meghalt a feleségetek? Visszaadtátok. Elvették a földeteket. Azt is visszaadtátok. Tudnotok kell, hogy ő az Adományozó eszköze volt, hogy visszavegye tőletek. Amikor ad valamit, úgy kezeljétek, mintha nem a tietek volna, mint ahogy az utas betér egy vendéglőbe.” Ha ez a nem keresztyén filozófus mindent sáfárságnak tekintett, mennyivel inkább kell így tenniük a hívőknek?!
„Ki milyen lelki ajándékot kapott, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai” (1 Pt 4:10). Nem azért kaptuk lelki ajándékainkat, hogy visszaadjuk az adományozónak, és Isten sem vonja vissza azokat, mert „az Isten ajándékai és elhívása visszavonhatatlanok” (Róm 11:29). Ha elássuk Urunktól kapott kincsinket, súlyos ítélet vár reánk. Ezért, ha megtapasztaltuk Isten kegyelmét, mint sáfárok, ezt közöljük másokkal is. Kérd Isten segítségét, hogy tudj jól szolgálni mások felé azokkal a lelki ajándékokkal, amit sáfárságra kaptál!
Nagy István
Új hozzászólás