2020. február 17., hétfő

DÉLELŐTT | 
Hatalmat adott tanítványainak

Igehely: Mt 10:1-8; Kulcsige: Mt 10:1 „Magához hívta tizenkét tanítványát, és hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzzék azokat, és gyógyítsanak mindenféle betegséget és erőtlenséget.”

„Csak vidd ki a fiatalokat a sportpályára, és meglátod, hogy mi is lappang igazából a belsőjükben.” – ez a tanács hangzott el egy ifjúsági vezetőképzőn. Ugyanez az alapelv érvényes, amikor valaki kezébe egy nagyobb pénzösszeg kerül. Felszínre jön az emberben lappangó igazi vágy. Igaz ez a hatalommal kapcsolatosan is. A tanítvány vágya a mestere akarata. Mikor az Ember Fia, Jézus adott hatalmat a tanítványainak, fontos megfigyelni néhány alapelvet:

1. „Magához hívta tizenkét tanítványát”: Jézus a kezdeményező. Olyan egyszerű, hétköznapi, munkásembereket használt fel, akiket nem a kimagasló eredményeik tettek alkalmassá, hanem a Mester hívása. Ha tanítvány vagy, téged is hív!

2. „Hatalmat adott nekik”: a hatalom, amivel a tanítvány rendelkezik, nem saját, hanem mennyei erőforrásból származik és táplálkozik. Ugyanakkor, a természetfölötti feladathoz, természetfölötti erőre van szükség.

3. „Menjetek el, és hirdessétek”: a mester parancsa egyszerű és érthető.

4.„Ingyen kaptátok, ingyen adtátok”: a hatalom ajándék. Továbbadása felelősség.

Túl egyszerűnek, túl kicsinek, túl halandónak látod magad? Gratulálok! Felvételt nyertél a mennyei feladat elvégzésére!

Szabó Sándor

DÉLUTÁN | 

A viszálykodás egyéb gonoszsággal jár

Igehely: Jak 3:13-18; Kulcsige: Jak 3:14-16 „Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne vétkezzetek az igazság ellen azzal, hogy bölcsességetekkel kérkedtek.  Ez a bölcsesség nem felülről jön, hanem földi, testi és ördögi. Mert ahol irigység van és viszálykodás, ott zűrzavar van és mindenféle gonosz tett.”

Gyermekek életét figyelve, azt a versengést láthatjuk magatartásukban, hogy egy-egy területen mennyivel jobbak társaiknál. Viszont, ha jól meggondoljuk, akkor gyakran mi felnőttek is hasonló módon viselkedünk. Jakab apostol is a bölcsességgel való versengést véli felfedezni olvasói körében és igyekszik rendet teremteni. Két támpontot ad az Ige nekünk is, hogy miként kell a saját és a mások bölcsességét megvizsgálnunk. Mi a bölcsesség forrása és mi a gyümölcse? A forrás mindenképp hatással van arra, hogy milyen lesz a gyümölcs.

Erőteljesen hangsúlyozza, hogy a földi, emberi bölcsesség forrása sok esetben a Sátán. Érdemes megvizsgálni, hogy mielőtt megszólalnék, mi indítja a szívemet? Ha a szívem állapota keserű irigységgel és viszálykodással van tele, akkor annak gyümölcse zűrzavar és még több gonosz tett lesz.

A másik forrás, mondja Jakab felülről való. Az Istentől származó bölcsességet öt pozitív és két negatívval jelzővel mutatja be. Először is a felülről való „bölcsesség tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató.” A jó forrás tehát még több jó gyümölcsöt terem.

Szabó Sándor

 Napi áhítat

Igehely: Gal 5:24–6:5 Kulcsige: Gal 6:1 „Testvéreim, ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél!”

Az ál­lan­dó lelki éber­ség, ön­ma­gunk mér­leg­re ál­lí­tá­sa, a szem­be­sü­lés gyar­ló­sá­gunk­kal és bű­ne­ink­kel el­ve­szi a ked­vün­ket attól, hogy mások gyar­ló­sá­gá­nak és bű­ne­i­nek ügyét lo­bog­tas­suk ma­gunk előtt. El­ve­szi a ked­vün­ket attól, hogy mi akar­junk csal­ha­tat­lan igaz­sá­got szol­gál­tat­ni. Nem je­len­ti ez azt, hogy sze­met kell huny­nunk em­ber­tár­sa­ink el­ve­szett ál­la­po­ta és lelki test­vé­re­ink tör­vény­sze­gé­sei fö­lött.