Igehely: Mt 7: 12-14; Kulcsige: 7:13 „Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a kárhozatba visz, és sokan vannak, akik azon járnak.”
A közlekedésben a lehető legegyenesebb és legszélesebb utat választjuk, mert az biztonságos és kockázatmentes. Ez a hozzáállásunk sokszor a lelkünk esetében is. „Ha a többség azt teszi, akkor az valószínűleg helyes is” – gondoljuk. Az Istennel való járás pedig ma is a szoros kapunál kezdődik. Hányszor megtörténik, hogy a szoros kaput megkerülve jutnak be egyesek az Isten népe közé! De miért is szoros a kapu?
1.) Mert az óember bűnös terheit le kell rakni. Hogy nézne ki a mennyország, ha mindenki magával vinné a régi élet bűnös természetét? A gazdag ifjú számára a kapu túl szűknek bizonyult. Ha a selyemhernyó nem préselné át magát a gubó szűk résén, soha nem lenne belőle életképes gyönyörű lepke. Az őszinte megtérés teszi igazán széppé a hívő életet.
2.) Mert egyenként lehet átmenni rajta. A szoros kapu egyszemélyes. A repülőtéren mindenkinek igazolnia kell, hogy névre szóló beszállókártyája van: az utazását lefoglalták és kifizették. A szoros kapunál szembesülsz azzal, aki az üdvösségedért fizetett, és személyre szóló beszállókártyát adott. Áldjuk Őt ezért!
Kovács Barna
Az anyai gyöngédség ereje
Igehely: 1Thessz 2:7-8 „Mint Krisztus apostolai élhettünk volna tekintélyünkkel, mégis olyan szelíden léptünk fel közöttetek, mint ahogyan az anya dajkálja gyermekeit. 8Mivel így vonzódtunk hozzátok, készek voltunk odaadni nektek nemcsak Isten evangéliumát, hanem a saját lelkünket is, mert annyira megszerettünk titeket.”
Eláll az ember lélegzete, amikor ilyen szeretetről, szolgálatkészségről olvas egy gyülekezeti elöljáró levelében. Mennyi gyöngédség, törődés, odaszánás, önfeláldozó szeretet sugárzik ezekből a sorokból! Lehet-e ennek ellenállni?
Napjainkban nagyon felkapottak lettek a vezetői konferenciák, tanfolyamok, bár némelyek igen költségesek. Egyházi és világi eszközök, módszerek arzenálját vonultatják fel, elkápráztatva a tudatlan kezdőket. Mindannyian sikeres és hatékony vezetőkké akarnak formálni. Sajnos, nem ritkán jelennek meg olyan ismeretek is, amelyek a tömegek manipulációjára vonatkoznak. De hol lehet megtanulni az atyai/anyai gondoskodást, önfeláldozást, a viszonzást nem váró szeretetet? Talán azért hiányzik az ilyen vezetői megközelítés, mert úgy vált valaki vezetővé, hogy még nem lettek lelki gyermekei, akiknek az újjászületésénél bábáskodott volna. Honnan tudná valaki, hogy milyen a szülői szeretet, ha még nincsenek gyermekei? Adjon az Úr ilyen szelíd lelkű vezetőket közösségeinkbe!
Kovács Barna
