2020. június 23., kedd

DÉLELŐTT | 
Felvértezve a Sátánnal szemben

Igehely: 2Kor 10:3-4; Kulcsige: 2Kor 10:4 „Hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására.”

Ezekben a versekben az apostol vallomását olvassuk: testben élünk. Nekünk is meg kell küzdenünk a földi lét nehézségeivel, de nem testi módszereket (huncutságokat) használva. Pál alázatos magatartását félreértették a korinthusiak, ezért igyekszik tisztázni magát. A hívőnek szelídnek kell lennie, de nem puhánynak! Imádkozz ma, hogy tudj lelki módon élni Isten akarata szerint!

Istenképűségünk egyik jellemzője, hogy a körülöttünk lévő tárgyakat szerszámokká tudjuk formálni a hatékony munkavégzés céljából. Az emberiség kezdettől fogva állított elő harci szerszámokat, fegyvereket is. Mindegyiknek megvan a maga pusztító ereje és használati módja. Minden fegyvert ezekhez alkalmazva használnak: kár lenne például ágyúval lőni egy mezei nyúlra! A lelki élet harcaiban használhatatlanok a testi fegyverek. Egy gonosz lelket nem tudunk vaslánccal megkötni, mert nincs teste!

A lelki harcokban keresd Isten erős eszközeit, amelyek alkalmasak az erősségek lerontására. Ez a harc alapjában véve támadó, mert a hívő embernek nemcsak túl kell élnie valahogy ezt az életet, hanem Isten Igéjével le kell győznie az ellenkezést, amely Isten ismerete ellen emeltetett.

Albert Zsolt

DÉLUTÁN | 

Gyümölcsözve örömmel

Igehely: Ézs 12:1-3; Kulcsige: Ézs 12:3 „Örvendezve fogtok vizet merni a szabadulás forrásából.”

A Szentlélek gyümölcsének alapíze a szeretet, ami különböző formákban nyilvánul meg. Ha nincs szívünkben szeretet, a többi gyümölcs sem lesz ott, hisz haragos szívvel nem lehet örülni vagy békességben lenni.

Az öröm nem valami földi vagy önző dolog miatt van az életünkben, mondja Ézsaiás, hanem a hálaadás hozza elő. A prófécia írásakor Izráel nem túl fényes gazdasági és hadászati helyzetben volt – emberileg nem sok oka volt az örömre. De Isten helyreállító ígéretét hirdeti a próféta: „Azon a napon ezt fogod mondani: Hálát adok neked, Uram, mert bár haragudtál rám, elmúlt a haragod, és megvigasztaltál!” Neked van ilyen örömöd? Megtapasztaltad-e már, hogy Isten nem haragszik rád? Akkor adj hálát érte!

Minden ember rabja a bűnnek, ez a mi óemberi örökségünk, és ez így is marad, amíg Isten meg nem szabadít. Dávid király sokszor megtapasztalta Isten csodálatos szabadítását, de amikor vétkezett Betsabéval, a bűn fogságába került. Amikor felismerte és megbánta bűnét, így kérte: „add vissza nekem a szabadításod örömét”!

Az Úr Jézus az élet vize, meríts Belőle bőségesen, hogy bőségesen teremjed az öröm gyümölcsét is!

Albert Zsolt

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 10:1–11 Kulcsige: 2Krón 10:7 „Amikor látták mindazok az izráeliek, akik a völgyben laktak, hogy azok megfutamodtak, és hogy Saul is meghalt fiaival együtt, elhagyták városaikat, és elmenekültek, a filiszteusok pedig odajöttek, és letelepedtek azokban.”

Lehet jó esé­lyek­kel kez­de­ni egy élet­pá­lyát, de könnyen el lehet ron­ta­ni az irányt. Ro­bo­ám a nagy esé­lyét el­ját­szot­ta, annak el­le­né­re, hogy meg­volt min­den jo­go­sult­sá­ga arra, hogy Sa­la­mon, a bölcs ki­rály utó­da­ként győz­tes le­gyen. Di­a­dal­me­net­ben ve­zet­het­te volna to­vább Isten népét. Elő­ször jól is in­dult, ami­kor a vének ta­ná­csát kérte ki. A baj azzal kez­dő­dött, hogy a két vagy több ta­nács kö­zött nem tu­dott kü­lönb­sé­get tenni, jól vá­lasz­ta­ni.