2020. június 23., kedd

DÉLELŐTT | 
Felvértezve a Sátánnal szemben

Igehely: 2Kor 10:3-4; Kulcsige: 2Kor 10:4 „Hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására.”

Ezekben a versekben az apostol vallomását olvassuk: testben élünk. Nekünk is meg kell küzdenünk a földi lét nehézségeivel, de nem testi módszereket (huncutságokat) használva. Pál alázatos magatartását félreértették a korinthusiak, ezért igyekszik tisztázni magát. A hívőnek szelídnek kell lennie, de nem puhánynak! Imádkozz ma, hogy tudj lelki módon élni Isten akarata szerint!

Istenképűségünk egyik jellemzője, hogy a körülöttünk lévő tárgyakat szerszámokká tudjuk formálni a hatékony munkavégzés céljából. Az emberiség kezdettől fogva állított elő harci szerszámokat, fegyvereket is. Mindegyiknek megvan a maga pusztító ereje és használati módja. Minden fegyvert ezekhez alkalmazva használnak: kár lenne például ágyúval lőni egy mezei nyúlra! A lelki élet harcaiban használhatatlanok a testi fegyverek. Egy gonosz lelket nem tudunk vaslánccal megkötni, mert nincs teste!

A lelki harcokban keresd Isten erős eszközeit, amelyek alkalmasak az erősségek lerontására. Ez a harc alapjában véve támadó, mert a hívő embernek nemcsak túl kell élnie valahogy ezt az életet, hanem Isten Igéjével le kell győznie az ellenkezést, amely Isten ismerete ellen emeltetett.

Albert Zsolt

DÉLUTÁN | 

Gyümölcsözve örömmel

Igehely: Ézs 12:1-3; Kulcsige: Ézs 12:3 „Örvendezve fogtok vizet merni a szabadulás forrásából.”

A Szentlélek gyümölcsének alapíze a szeretet, ami különböző formákban nyilvánul meg. Ha nincs szívünkben szeretet, a többi gyümölcs sem lesz ott, hisz haragos szívvel nem lehet örülni vagy békességben lenni.

Az öröm nem valami földi vagy önző dolog miatt van az életünkben, mondja Ézsaiás, hanem a hálaadás hozza elő. A prófécia írásakor Izráel nem túl fényes gazdasági és hadászati helyzetben volt – emberileg nem sok oka volt az örömre. De Isten helyreállító ígéretét hirdeti a próféta: „Azon a napon ezt fogod mondani: Hálát adok neked, Uram, mert bár haragudtál rám, elmúlt a haragod, és megvigasztaltál!” Neked van ilyen örömöd? Megtapasztaltad-e már, hogy Isten nem haragszik rád? Akkor adj hálát érte!

Minden ember rabja a bűnnek, ez a mi óemberi örökségünk, és ez így is marad, amíg Isten meg nem szabadít. Dávid király sokszor megtapasztalta Isten csodálatos szabadítását, de amikor vétkezett Betsabéval, a bűn fogságába került. Amikor felismerte és megbánta bűnét, így kérte: „add vissza nekem a szabadításod örömét”!

Az Úr Jézus az élet vize, meríts Belőle bőségesen, hogy bőségesen teremjed az öröm gyümölcsét is!

Albert Zsolt

 Napi áhítat

Igehely: 2Tim 2:22–26 Kulcsige: 2Tim 2:24-25a „De az Úr szolgája ne viszálykodjék, hanem legyen barátságos mindenkihez, tanításra alkalmas és türelmes, aki szelídséggel neveli az ellenszegülőket.”

Haj­la­mo­sak va­gyunk el­ve­szí­te­ni tü­rel­mün­ket (ami a Lélek gyü­möl­cse a sze­líd­ség­gel együtt!), és „hit­vé­de­lem”, „mentő sze­re­tet” címén os­to­ba, éret­len vi­tat­ko­zá­sok­ba ke­ve­red­ni. Ha el­len­ke­zé­se­ket ta­pasz­ta­lunk az újjá nem szü­le­tett em­be­rek ré­szé­ről, és néha a gyü­le­ke­zet tag­jai kö­zött is, erőt vehet raj­tunk a go­rom­ba­ság, a ta­szí­tó­an nyers „ki­ál­lás az igaz­ság mel­lett”. Pedig az ige azt pa­ran­csol­ja, hogy „az Úr szol­gá­ja… le­gyen ba­rát­sá­gos min­den­ki­hez, ta­ní­tás­ra al­kal­mas és tü­rel­mes”!