2020. június 7., vasárnap

DÉLELŐTT | 
Tanuljanak meg félni engem

Igehely: 5Móz 4:1-10; Kulcsige: 5Móz 4:10 „Azt a napot, amelyen ott álltál Istened, az Úr előtt a Hóreben, ahol ezt mondta nekem az Úr: Gyűjtsd ide hozzám a népet, hogy meghallgassa igéimet, és megtanuljanak félni engem mindenkor, amíg csak a földön élnek, sőt tanítsák meg erre a fiaikat is.”

A bibliakutatók szerint Isten törvényeinek és rendeleteinek a száma 613. Ez nem azt jelenti, hogy egy zsarnok uralkodik a világ felett, hanem inkább azt igazolja, hogy egy igényes Istennel állunk szemben, aki az ember részéről minőségi életvitelt vár. A 613 rendelet és törvény közé tartozik a 10-es igevers: tanuljanak meg félni engem mindig. Igen furcsa döntést közöl Isten a népével. Ki akarna félni? Ki szeretne félni? Az emberek félnek a félelemtől. Igen ám, de itt egy kívánt, egészséges félelemről van szó, mert Isten hatalmassága, ereje félelmetes. Tessenek csak gondolni egy 9-es erősségű földrengésre, vagy egy szökőárra, tornádóra, s ezekkel szinte nem is mondtam semmit. Ki és mi tudná megakadályozni ezeket a tomboló erőket?

Érdekes módon, ha ezt a rendeletet bevisszük a lelki laboratóriumba, rájövünk arra, hogy Isten nem ijesztgetni akar minket. Az is kiderül, hogy ez a félelem elismerést, tiszteletet, engedelmességet, méltó magatartást jelent az Alkotóval szemben. Ezeknek a megértéséhez jó kiindulópont az első igevers: „Izráel, hallgass azokra a rendelkezésekre...” Itt hangzik el a legfőbb parancsolat: „Halld meg, Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egyedül az Úr…” (5Móz 6:4). Ha ez a parancs nem működik, akkor a 613 sem fog működni. Tehát nem fogja az Istent félni, pedig álomba illő, gyönyörű ígéreteket csatol az Isten ehhez a rendelethez. Salamon példamutatóan ráhangolódott erre az isteni döntésre, mondván: „Az Úrnak félelme az ismeret kezdete” (Péld 1:7). Dávid fia soha meg nem bánta ezt a kijelentést, de ennek a gyakorlatával komoly gondok vannak. Hiszen maga az Úr Jézus Krisztus erre a sebre tette az ujját az egyik példázatában: „Az egyik városban volt egy bíró, aki az Istent nem félte...” (Lk18:2). Egy előkelő embert említ az Úr, akinek gazdag könyvtára lehetett. Nincs kizárva a tény, hogy könyvespolcán ott volt a Tóra. De mi haszna, ha Istent nem féli.

Milyen pedagógiai módszerei vannak Istennek, hogy meg lehessen tanulni ezt a rendeletet? Meg lehet-e ezt tanulni egyáltalán? Igen, ha nemcsak hallgatói vagyunk Isten igéjének, hanem cselekvői is.

Dániel Zalán

Imaáhítat: 

Imaáhítat: Adjunk hálát azért, mert Isten az ő rendelkezései által segíti haladásunkat a megszentelődés útján! – Zsolt 119:30-33

Bibliaóra: 

Bibliaóra: Bátorodjon fel a szíved! – Jób 15:1-6; 16:15-22; 19:25-29 (Zsolt 55:23)

DÉLUTÁN | 

Hit által elnyert ígéretek

Igehely: Gal 3:19-29; Kulcsige: Gal 3:24-25 „Tehát a törvény nevelőnk volt Krisztusig, hogy hit által igazuljunk meg. De miután eljött a hit, többé nem vagyunk a nevelőnek alávetve.”

A múltban a napi elmélkedéseimet egy olyan áhítatoskönyv segítségével végeztem, amelynek mind a 365 elmélkedése csak Isten ígéreteiről szólt. Isten ígéreteire nem illik az a mondás, hogy: Tele van a padlás ígéretekkel. Mert ha voltak is olyan ígéretek, amelyek nem teljesedtek be, nem azért, mert Isten visszavonta volna azokat. A nép hitetlensége, bálványimádása miatt maradt el az áldás. Isten legdrágább ígérete Fia, az Úr Jézus, ami be is teljesedett. Érdemes eltűnődni azon, hogy mit tettünk ezzel az ígérettel. Érdekes, hogy Izráel elfogadja hit által a megígért Messiást, de Jézus Krisztust nem.

Pál az alapigében egy feszült háromszöget rajzol a törvény, a hit, és az ígéret segítségével. Az emberek különböző hangsúlyt fektetnek e háromra. Vannak, akik egy nívóra emelik az erkölcsi törvényeket a kegyelemmel. Mások bőven elégnek tartják a hitet. A többi megy magától – gondolják. Többen Isten ígéreteire építik életüket. Nem hiba, de ez még mindig nem ad engedélyt arra, hogy hanyagoljam a hitet és a törvényt. Az Úr Jézus második eljöveteléig érvényes a parancs: Szeressétek egymást! Nem lenne ajánlatos, ha a törvényre fátylat borítanánk, hiszen az Úr Jézus mondta: Én nem azért jöttem, hogy eltöröljem a törvényt. Számunkra a jó hír az, hogy nem törvény által van üdvösségünk, hanem hitből és kegyelemből. De az is igaz, hogy a törvény ad keretet és tartalmat az ember életének. Ha megnyugszik lelkünk azon, hogy a teljes Írás a Szentlélektől ihletett, akkor tudni kell, hogy a törvény is az Íráshoz tartozik, még akkor is, ha a betű megöl, a Lélek pedig megelevenít” (2Kor3:6). Ölje is meg a betű az emberben a lazaságot, a kényelmet, a nemtörődömséget, a tunyaságot stb.!

Kívánom, hogy a Biblia minden pontocskájából ügyet csináljunk, mivel az Úr még egy pontocskát is értékel: ég és föld elmúlik, de az Ő beszédéből semmi sem múlik el (Mk13:31). Nem is beszélek arról, hogy Izráel népe számára a tankönyv a Tóra volt, amelyben sok ígérete van Istennek. Jól megtanulták a leckét, hiszen a világ szellemi (tudás), gazdasági, hadi, politikai tőkéje a kezükben van.

Dániel Zalán

 Napi áhítat

Igehely: Mt 27:1–2, 11–26; Kulcsige: Mt 27:14 „Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott.”

Szomorúság töltött el, amint ez igének első sorait elolvastam. Mekkora sötétség volt a főpapok és a vének szívében, és milyen mérhetetlen gonoszság! Alighogy megvirradt, máris gonosz döntést hoztak: Jézust halálra juttatják. Aztán eszerint cselekedtek is: megkötözve átadták őt Pilátusnak. Ez a sötétség órája volt. No, de lássuk, milyen bűnt talált Pilátus Jézusban? Semmit, mert benne nem volt. Kérdésére: „Te vagy-e a zsidók királya?”, Jézus válasza csak ennyi volt: „Te mondod.” Ezen elcsodálkozott még Pilátus is. Miért nem próbálja menteni az életét?