Igehely: Róm 12:3-10; Kulcsige: Róm 12:6a „Mert a nekünk adott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, eszerint szolgálunk is.”
Isten különös kegyelme az, hogy Lelke által ma is köztünk él és munkálkodik. Egyszerű embereket használ fel, akiket felruház a szolgálatra, az evangélium hirdetésére. Pál felhívja a figyelmet, hogy mindenki kapott lelki ajándékot Istentől, és ezek azért vannak, hogy hatékonyan juttassuk el az evangéliumot minden emberhez, tanítványokká képezve őket. Pál a neki adatott kegyelem által tanítja és figyelmezteti a gyülekezetet a Lélektől kapott ajándékok helyes használatára. Ez volt az ő ajándéka, amelynek a gyümölcseit ma is élvezhetjük.
Ahhoz, hogy valaki lelki ajándékot kaphasson, kegyelmet kell nyernie, és életét alárendelnie Istennek. Isten Lelke a felruházó. Tőle jön az ajándék, nem mi választhatjuk meg, és nem mi dönthetjük el, hogy melyiket szeretnénk magunknak, illetve másoknak. Isten Lelke mindenkinek a neki megfelelő ajándékot adja, és ad hozzá erőt, hogy ez hatékonyan legyen alkalmazva.
Az ajándék mindaddig haszontalan, amíg ki nem lett bontva, és alkalmazva nem lett. Ha a gyülekezetre, mint Krisztus testére gondolunk, akkor haszontalan a láb ajándéka, ha nem megy sehová, vagy a kéz, ha nem ad soha. A kegyelmet nyert élő kő soha nem panaszkodik az ajándék helytelen kiosztásáról, hanem zsörtölődés helyett cselekszik, mint aki nem önmagáért él, hanem azért, aki érette meghalt és feltámadott.
A szolgálat nem könnyű feladat. Alázatot igényel és háttérmunkát. Akkor is háttérmunka, ha valaki evangélista, akkor is, ha valaki az evangélistákért imádkozik. Minden ajándék szolgálatra és Krisztus nevének, kegyelmének hirdetésére adatott. Nem a miénk, nem rendelkezünk felette, nem dönthetjük el, hogy szeretnénk-e ma szolgálni vagy sem.
Áldássá lenni és áldottnak lenni, ez az a szolgálat és ajándék, amelyre mindenki elhívatott, és mindenki részese lehet. A hogyan, hol és meddig nem rajtunk, hanem Istenen múlik, aki Lelke által indít a szolgálatra, amennyiben készek vagyunk ezt az indíttatást meghallani lelkünkben. Krisztus testének tagja vagy már?... Szeress és szolgálj, amíg lehet, Ki tudja, meddig tart életed?!
Szilágyi Norbert
Imaáhítat: Imádkozzunk bölcsességért, amit csak Isten tud adni. – Jak 1:5
Bibliaóra: Tekints a körülményeken túlra! – Jób 4:1-11; 6:8-13; 8:1-7; 11:13-20 (Jób 11:13-14)
Törvény vagy evangélium?
Igehely: Gal 3:1-18; Kulcsige: Gal 3:11 „Az pedig nyilvánvaló, hogy törvény által senki sem igazul meg Isten előtt, mert „az igaz ember hitből fog élni”.”
A cím alapján azt feltételezhetjük, hogy a kettő egymás ellentéte, vagy legalábbis kizárja egyik a másikat. Ha viszont megfigyeljük az igéket, nem arról van szó, hogy a kegyelem által megváltott ember mentes a törvény alól, sőt inkább azt látjuk az Úr Jézustól, hogy még többet várnak azoktól, akik kegyelmet nyertek. A kegyelem az, hogy nem azt kapjuk, amit megérdemlünk, hanem irgalmat, amit nem érdemelnénk.
Az evangélium és a törvény között akkora a távolság, mint a bűnös ember és a szent Isten között. A törvény evangéliuma az, hogy ha mindezeket maradéktalanul betartod teljes életed idején, akkor üdvözülsz. Ugyanez volt az átka is, hiszen földön élő ember nem tudta betartani a mennyben lakozó szent Isten törvényét, ezért Isten már a világ kezdetekor eldöntötte, hogy megváltja a bűnös embert. Ahogyan olvastuk, Krisztus lett átokká érettünk. Érdekes módon mégsem mindenki üdvözül! Isten egy feltételt szabott: csak azok üdvözülhetnek, akik Ábrahámhoz hasonlóan hisznek, és a hitük miatt Isten igaznak fogadja el őket.
A Krisztusba vetett hit által nyerhet üdvöt minden ember. Pál leveléből úgy látjuk, hogy ezt megértették a testvérek, viszont kissé túlbuzgókká váltak a törvények betartása iránt. A figyelmeztetés ma is érvényes, ugyanis senkit sem tart meg a gyülekezet által hozott törvény, még akkor sem, ha az az igére van alapozva, csak egyedül Isten Lelke által a szívbe írott törvény tartja meg az embert az üdvösségre. Krisztus áldozata betöltötte maradéktalanul a törvényt, s ha hit által elfogadom ezt, akkor ennek az áldásaiban élhetek, és bármikor, ha vétkezek, Krisztus elé jöhetek, és bocsánatot nyerhetek. Ez az evangélium törvénye: Higgy az Úr Jézus Krisztusban és üdvözülsz!
Kedves olvasó, megnyerted-e már a hit ajándékát, vagy még ma is a törvény átka alatt élsz? Bővölködsz-e a kegyelemben, tudod-e önszántadból tenni azt, amit a Krisztus törvénye kér? Élsz-e annak, aki átokká lett, hogy engem és téged az átoktól megmentsen és áldottá tegyen? Áldás vagy-e mások számára, hogy sokan megismerjék az evangélium örömét?
Szilágyi Norbert
