2020. november 17., kedd

DÉLELŐTT | 
Ajjálón-völgy: égi csodák

Igehely: Józs 10:7-15; Kulcsige: Józs 10:12b „Nap, maradj veszteg Gibeónban, te is, Hold, az Ajjálón-völgyben!”

Az Ajjálón-völgy Izráel győzelmét örökítette meg, amikor Isten a népe mellé állt, hogy teljes legyen a győzelem az ellenség felett. Ez a völgy arról híres, hogy Isten jégesőt hullatott az ellenségre, és addig állt a nap az ég közepén, ameddig Izráel teljesen le nem győzte az emóriakat. A völgy tehát nemcsak kísértéseket és próbákat, hanem csodákat és isteni győzelmeket is ígér az Isten gyermekei számára.

E megmagyarázhatatlan jelenség, amely a nap keringésének leállását mutatja be, isteni csodának tulajdonítható. Ma is biztosak lehetünk abban, hogy Isten úgy a napnak, mint a holdnak, de akár az összes bolygónak és csillagnak a mozgását is képes szabályozni, megváltoztatni, ha ezzel gyermekei győzelmét akarja elérni. Mi, emberek, sokkal fontosabbak vagyunk Isten szemében, mint a körülöttünk forgó világ. A Fiát adta azért, hogy az ellenség felett teljes legyen a győzelem. Ha hiszünk benne, akkor érte harcolunk, és olyan megmagyarázhatatlan jelenségek fognak kísérni, mint Izráel népét. Tudsz-e olyan csodákat felsorolni az életedből, amelyek által Isten győzelemre segített téged? Légy hálás értük!

Veress Ernő

DÉLUTÁN | 

Bár fáj, de mégis ragaszkodom

Igehely: Jób 27:1-6 Kulcsigék: Jób 27:2-4 „Az élő Istenre mondom, aki megfosztott igazamtól, és a Mindenhatóra, aki megkeserítette lelkemet, hogy amíg csak lélegzem, és Isten lehelete van bennem, nem szól ajkam álnokságot, nem mond nyelvem hamisságot.”

Isten szolgája visszautasította barátai vádját, akik azt próbálták rábizonyítani, hogy azért szenved, mert titkos bűn van az életében. Jób válaszában feddhetetlenségére hivatkozik, amit korábban már Isten is tanúsított: „Nincs hozzá fogható a földön. Feddhetetlen és becsületes ember, féli az Istent, és kerüli a rosszat” (Jób 2:3).

Nyomorúságainkban vannak olyan helyzetek, amikor barátainktól – ahelyett, hogy szeretet, vigasztalást vagy megértést kapnánk – vádaskodásban és hideg közönyben van részünk. Jób ragaszkodott igazához, mert tudta, hogy barátai most nem vele vannak. Fájdalmas az, amikor olyanokkal vagyunk körülvéve, akik meg akarnak győzni bennünket arról, amit nem követtünk el. Az Úr Jézust is gyakran megvádolták. Ellenségei gonosztevőnek tartották, pedig Ő soha nem vétkezett. Ő maga volt az igazság, és az igazság végül győzedelmeskedett a hamisság felett. Nekünk nem a magunk igazságához, hanem Krisztus igazságához kell ragaszkodnunk, és akkor képesek leszünk elhordozni az igazságtalan vádaskodást úgy a barátok, mint az ellenség részéről. Tegyük ezt most is, és imádkozzunk a hamis barátok megtéréséért!

Veress Ernő

 Napi áhítat

Igehely: Mt 21:33–45; Kulcsige: Mt 21:38 „De amikor a munkások meglátták a fiát, így szóltak egymás között: Ez az örökös! Gyertek, öljük meg, hogy mienk legyen az örökség.”

Az Úr Jézust sokféleképpen el lehet utasítani. Amint tegnap a két testvér példázatában láttuk, el lehet hárítani a hívását szép szavakkal, amelyek illedelmes és engedelmes szavaknak tűnnek, és el lehet utasítani durván, engedetlenül. A vége mindegyiknek büntetés, akárcsak a hanyag közömbösségnek. A szőlőmunkások a legdurvábban viszonyulnak a szőlősgazdához, ami tükrözi a farizeusok és a főpapok gyilkos ellenállását. Meg is értették, hogy Jézus róluk beszél, mivel ők voltak akkor a lelki munkások az Úr szőlőjében.