2020. október 1., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Azelőtt dönts, mielőtt megvénülünk

Igehely: Préd 12:1-7; Kulcsige: Préd 12:3 „Akkor reszketni fognak a ház őrei, támolyognak az erős férfiak; megállnak az őrlő lányok, mert kevesen vannak, és elhomályosulnak az ablakon kinézők.”

Kulcsige: (Préd 12:1) „Gondolj Teremtődre ifjúságod idején, míg el nem jönnek a rossz napok, és el nem érkeznek azok az évek, amelyekről ezt mondod: nem szeretem őket!”

Egy családban nemrég súlyos beteg lett az édesapa. A felesége tudott rólunk és hívatott, hogy imádkozzunk az ő férjéért. Ahogy odamentünk, a férj épp nem volt olyan helyzetben, hogy beszélni lehessen vele, de az asszonyt Jézushoz vezettük. Amikor jobban lett a férj, az asszony megpróbálta őt is Jézushoz vezetni. Rövidesen a kórházban, a halálos ágyán látogattuk meg, de a kommunikáció már nagyon gyengén működött. A kérdésemre: Hiszed-e, hogy a Jézus vére elég összes bűneidért? - felemelte a kezét, mintha az lett volna a jel, hogy igen! A feleségével együtt hálát adtunk ezért a parányi jelért is, imádkoztunk érette, és még azon éjjel meg kellett álljon az Úr előtt!

Nem hiába mondja az Írás, hogy „Gondolj Teremtődre ifjúságod idején, míg el nem jönnek a rossz napok.” Az élet alkonyának végtelenül költői és olvasmányos leírása ébresztő jellegű: az élet hamar elsuhan és az utolsó napokra hagyott megemlékezés Istenről, valamint a megtérés csak keveseknek adatik. Az isteni figyelmeztetés elfogadása elsősorban Isten szívét örvendezteti, „aki nem akarja a bűnös ember halálát, hanem hogy megtérjen és éljen” (Ez 33:11), de valóban erre az üzenetre neked személyesen van a legnagyobb szükséged, hogy ne siess a veszedelembe fiatalon!

Tőtős János

DÉLUTÁN | 

A tagok szolgálata

Igehely: 1Kor 12:14-27 Kulcsigék: 1Kor 12:20-21 „Így bár sok a tag, mégis egy a test. 21Nem mondhatja a szem a kéznek: «Nincs rád szükségem», vagy a fej a lábaknak: «Nincs rátok szükségem!»”

Egy helyi gyülekezet élő tagja lenni isteni kegyelem, mivel a mi Urunk gyülekezetben gondolkodik, ami az Ő teste. Megtérés, újjászületés és bemerítés által, valóban a Szentlélek által egy testté kereszteltetünk. Csak kevesen mérik fel mekkora áldás beépülni Krisztus szellemi testébe.

A csodálatos egybeszerkesztés a testben Isten remekműve. A szoros egymáshoz tartozás óv az elbizakodottságtól: „Nem mondhatja a fej a lábnak: nincs rád szükségem.” A testben minden tagra szükség van és egymásra vannak utalva. Itt lép be a szolgálat fogalma. A test kevésbé látható, vagy láthatatlan részeire gondolva, a McArthur Biblia lábjegyzete szerint - az emberi test belső részeire utal, melyek könnyen feledésbe merülhetnek, pedig nagy szükség van rájuk, gondoljunk csak a szívre, vesékre, májra.

Az egység és harmónia a gyülekezetben nemcsak a tagok egymás felé való szolgálatát teszi sikeressé, hanem dicsőíti Krisztust, az egyház fejét. Egy régebbi ébredési ének mondja: „Vérembe véred ömöljön át”. Amikor a tagok szolgálata egységes egymás felé, akkor a világ felé való szolgálat is működik, emberek térnek meg és csatlakoznak a gyülekezethez. Fontos kérdés lehet: szolgálok a tagok felé, vagy könnyebb kritizálni őket?

Tőtős János

 Napi áhítat

Igehely: Ruth 3:8–15 Kulcsige: Ruth 3:10 „Ekkor azt mondta Bóáz: «Áldjon meg az Úr, leányom! Hűségedet most még jobban megmutattad, mint korábban, mert nem jártál az ifjak után, sem szegény, sem gazdag után.»”

Ruth hű­sé­ge el­ső­sor­ban abban mu­tat­ko­zott meg, hogy maga mö­gött hagy­ta régi éle­tét, csa­lád­ját, bál­vá­nya­it, is­te­ne­it, szo­ká­sa­it. El­in­dult az is­me­ret­len­be, hű­sé­get ígért Naó­mi­nak és Naómi Is­te­né­nek. Alá­zat­tal el­fo­gad­ta anyó­sa ta­ná­csa­it. Alá­ren­del­te magát az Is­ten­től ka­pott tör­vé­nyek­nek. Két fon­tos dol­got fi­gyel­he­tünk meg a vi­sel­ke­dé­sé­vel kap­cso­lat­ban: 1. Ruth az ak­ko­ri szo­ká­sok sze­rint járt el, me­lyek közül a leg­több ma már ne­he­zen ért­he­tő. Ezért hiba lenne a mai, er­köl­csi­leg rom­lott világ torz szem­üve­gén át nézni a tet­tét. 2.