RMBGySz*

2020. október 21., szerda

DÉLELŐTT | 

Az engedelmes szív jutalma

Igehely: 3Móz 26:3-13; Kulcsige: 3Móz 26:3 „Ha rendelkezéseim szerint éltek, parancsolataimat megtartjátok, és teljesítitek azokat.”

Gyakran ismételt igazság, hogy az a tökéletesen szabad ember, aki egy tökéletes urat szolgál. Az Úr egy minden vitán felüli okot mond, amiért engedelmeskedjünk, és két lélegzetelállító dolgot ígér annak, aki engedelmes.

Az okot az engedelmességre a 13. versben olvashatjuk: „Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek.” Akár engedelmeskedünk, akár nem, Isten az Úr mindenek fölött, neki tartozunk számadással. Ez a tény önmagában is engedelmességre kellene sarkaljon bennünket. Isten azonban ennél sokkal tovább megy, a szívünkre akar beszélni.

Az első ígéret annak, aki az Úr rendelkezései szerint él és megtartja parancsolatait ez: „Hajlékomat közétek helyezem… Közöttetek járok” (11-12v.) Isten sokkal többet szeretne tőlünk, mint puszta engedelmességet, arra hív meg bennünket, hogy közösségben éljünk vele. Lélegzetelállító: a mindenható Isten közösségben akar élni velünk!

A második ígéret annak, aki engedelmes: „fölegyenesítve vezettelek benneteket” (13v.) Isten nem leuralni akar bennünket, hanem helyreállítani. Isten tökéletes Úr, aki méltó nem csak arra, hogy engedelmeskedjünk, hanem arra is, hogy őt szívből szeressük – mert Ő tökéletesen szeret bennünket – és engedelmességünk szintén szeretetből fakadjon.

Mezei Tamás

DÉLUTÁN | 

A világmisszió hajnalpírja

Igehely: Jn 4:34-43 Kulcsige: Jn 4:39 „Abból a városból pedig a samáriaiak közül sokan hittek benne az asszony szava miatt, aki így tanúskodott: «Megmondott nekem mindent, amit tettem.»”

Ádám és Éva bűnbeesésétől kezdve Isten a történelem minden pillanatával az Úr Jézus eljövetelét készítette elő. Amikor pedig az idő beteljesedett, az Úr Jézus minden emberért vállalt kereszthalála és a tanítványok kiküldése által a világmisszió ajtaja tárult szélesre. Azóta a világmisszió korszakát éljük. Isten mindent előkészített: mindenki számára van kegyelem. Keresztyénekként ebbe a missziói munkába hivattunk el. Ne mondjuk, hogy kemény vagy sötét az a hely ahová minket Isten helyezett. Akár fiatalok akár idősek, akár tanultak vagy laikusok legyünk, erősödjünk meg az identitásunkban és elhívásunkban: aratók vagyunk az Isten aratásában.

A világmisszió hallatán, sokszor távoli országok jutnak eszünkbe, talán olyan helyek, ahol a keresztyéneket üldözik, ahol az evangéliumot nem lehet szabadon hirdetni. Amikor Jézus azt mondja a tanítványainak, hogy „lássátok meg, a mezők már fehérek az aratásra”, (35v.) elsősorban arra hívja fel a figyelmüket, hogy azokat vegyük észre, akik ott vannak közvetlen körülöttük. Vannak, akiket Isten távoli országokba hív, legtöbbünk számára azonban a misszió mezőt azok jelentik, akik nap mint nap jelen vannak az életünkben.

Mezei Tamás

2020.10.21.