2020. október 26., hétfő

DÉLELŐTT | 
Vigyázz a szívedre!

Igehely: Péld 4:20-27; Kulcsige: Péld 4:23 „Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet!”

Mindenkinek van valamije, amit féltve őrizget. Amikor kulcsra zárjuk a lakásunkat, őrizzük a tolvajoktól. A telefonunkat kóddal védhetjük a kíváncsi emberek elől. A gondjainkra bízott kisgyermek minden lépését figyeljük – őrizzük attól, hogy kárt tegyen magában. Az őrzés voltaképp azt jelenti, hogy mindent megteszünk azért, hogy valami vagy valaki ne kerüljön nemkívánt hatások alá.

Így, a hét elején, tegyük fel magunknak a kérdést: a szívünket mitől, kitől védjük? Mindent elkövetünk, hogy a gonoszt tartsuk távol tőle? Vagy energiánk legjavát az emészti fel, hogy magát Istent szorítjuk ki onnan?

Isten igéje arra int bennünket, hogy elsősorban a gondolatvilágunkat őrizzük, hiszen ez minden tettünk kiindulópontja. Arra szólít fel, hogy életünket egyenes beszéd, egyenes tekintet és egyenes utak jellemezzék. Isten teljes befolyást akar az életünkben, hiszen tudja, mi a legjobb a számunkra. Engedjük hát, hogy szívünk legrejtettebb zugát is Ő vizsgálja meg!

Kitől őrizzük a terveinket, kapcsolatainkat, javainkat – egyszóval a szívünket? Istentől vagy a Sátántól?

Kiss Máté

DÉLUTÁN | 

A hit harca

Igehely: 1Tim 6:11-16 Kulcsigék: 1Tim 6:11-12 „Te pedig, Isten embere, kerüld ezeket. Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra, szelídlelkűségre. Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, amelyről vallást tettél szép hitvallással sok tanú előtt.”

Harper Lee az ismert – Ne bántsátok a feketerigót! – című regényében így szólaltatja meg az egyik főszereplőt: „Az a bátorság, amikor előre tudod, hogy vereség vár rád, (…) mégis kitartasz”. Nos, Pál apostol abban a nemes hadviselésben szólít fel kitartásra minket, amelyben tudjuk, hogy győzelem vár ránk, hiszen Jézus Krisztus már diadalmaskodott helyettünk (Kol 2:14-15).

A hit harca azonban nem lehet akármilyen. Amellett, hogy küzdelmes, verejtékes, emberpróbáló, a nemességnek is jellemeznie kell. Isten előtt az számít nemesnek, ha egy gyermeke megragadja az örök életet, és megtartja az Ő parancsolatait makulátlanul mindvégig.

Isten harcosainak egyetlen helyes hozzáállása a harchoz a nemes eltökéltség – máshogy nem érdemes, máshogy nem méltó a Parancsnokhoz. Ne engedjük lejjebb a Biblia által felállított mércét! Megragadva az örök életet, tartsuk meg a parancsolatot feddhetetlenül a mi Urunk megjelenéséig! „Egy harcos sem elegyedik bele a mindennapi élet gondjaiba, hogy megnyerje annak a tetszését, aki harcosává fogadta” (2Tim 2:4).

Kiss Máté

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 10:1–11 Kulcsige: 2Krón 10:7 „Amikor látták mindazok az izráeliek, akik a völgyben laktak, hogy azok megfutamodtak, és hogy Saul is meghalt fiaival együtt, elhagyták városaikat, és elmenekültek, a filiszteusok pedig odajöttek, és letelepedtek azokban.”

Lehet jó esé­lyek­kel kez­de­ni egy élet­pá­lyát, de könnyen el lehet ron­ta­ni az irányt. Ro­bo­ám a nagy esé­lyét el­ját­szot­ta, annak el­le­né­re, hogy meg­volt min­den jo­go­sult­sá­ga arra, hogy Sa­la­mon, a bölcs ki­rály utó­da­ként győz­tes le­gyen. Di­a­dal­me­net­ben ve­zet­het­te volna to­vább Isten népét. Elő­ször jól is in­dult, ami­kor a vének ta­ná­csát kérte ki. A baj azzal kez­dő­dött, hogy a két vagy több ta­nács kö­zött nem tu­dott kü­lönb­sé­get tenni, jól vá­lasz­ta­ni.