2020. október 5., hétfő

DÉLELŐTT | 
Ábrahám hite példaértékű

Igehely: Róm 4:18-22; Kulcsige: Róm 4:19 „Mert hitében nem gyengült meg, amikor arra gondolt, hogy százesztendős lévén, elhalt már saját teste, és Sára méhe is elhalt.”

Ábrahám erős hite abban nyilvánult meg, hogy előrehaladott kora és testi alkalmatlansága ellenére is bízott Isten ígéretének beteljesedésében. Ő semmit sem kételkedett abban, aki az ígéretet tette, hanem teljesen elhitte, hogy Isten meg is cselekedheti, amit ígért. Ábrahám nem saját magára vagy feleségének, Sárának az állapotára nézett, hanem arra, aki az ígéretet tette neki. Isten országot, sok utódot és a föld minden nemzetségére kiterjedő áldást ígért Ábrahámnak.

Ábrahám hitének példáját követve mi is hiszünk abban, aki feltámasztotta a mi Urunkat, Jézust a halálból. Semmi okunk nincs arra, hogy kételkedjünk Isten erejében és hatalmában. Jézus Krisztus halála és feltámadása miértünk történt. Aki ezt hittel elfogadja, az Isten áldásaiban részesül már itt a földön, és odaát örökké a dicsőségben.

Kedves olvasó, a te hited milyen erős, és miben nyilvánul meg? Van-e példaértéke a te hitednek is mások számára? „Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére” (Zsid 12:2a)!

Szekrényes Pál

DÉLUTÁN | 

Rendelkezések a húsvéti bárányról

Igehely: 2Móz 12:1-13 Kulcsige: 2Móz 12:7 „Vegyenek a vérből, és kenjék a két ajtófélfára és a szemöldökfára azokban a házakban, ahol megeszik.”

A húsvéti bárányt azért rendelte Isten, hogy általa megoltalmazza népét az utolsó és legsúlyosabb ítélet idején, amikor kihozta őket Egyiptomból. A rendelkezéseknek különleges jelentőségük volt. Azok pontos betartásától függött az elsőszülöttek (embertől fogva baromig) megmenekülése az ítélet idején. Ahogy a „tökéletes” bárány vére oltalmat jelentett azok számára, akik mögötte a házban voltak, ugyanúgy a tökéletes Bárány Jézus vére oltalmat jelent a benne hívők számára az utolsó ítélet nagy napján. A bárány ép, hím, egyesztendős kellett, hogy legyen.

A húsvéti bárány előképe az Isten Bárányának, Jézus Krisztusnak, akiről János így tett bizonyságot: „Íme, az Isten Báránya, aki hordozza a világ bűneit!” (Jn 1:29). A bárány vére az ajtófeleken és a szemöldökfán oltalmat jelentett az elsőszülöttek számára. Jézus Krisztusnak a vére megtisztít minden bűntől, és megszabadít annak minden következményétől. Számodra mit jelent a Bárány vére? Igénybe vetted-e már?

Szekrényes Pál

 Napi áhítat

Igehely: 1Krón 11:1–9 Kulcsige: 1Krón 11:3 „Megjelentek tehát Izráel vénei a király előtt Hebrónban, és Dávid szövetséget kötött velük Hebrónban az Úr színe előtt. Ők pedig fölkenték Dávidot Izráel királyává, ahogyan kijelentette Sámuel által az Úr.”

Dávid királlyá való felkenése arról tanúskodik, hogy Isten mindig megtartja ígéretét. Bár Dávidnak igazán hosszú, nehéz útra volt szüksége, végül hűsége és türelme kifizetődött. Ez a fejezet arra a valóságra emlékeztet bennünket, hogy Isten időzítése tökéletes, annak ellenére, hogy számunkra néha csak jóval később, vagy ebben az életben egyáltalán nem válik világossá az Ő szándéka.