2021. december 27., hétfő

DÉLELŐTT | 
Krisztus alázata és dicsősége

Igehely: Zsid 2:5-10; Kulcsige: Zsid 2:9 „Azt azonban látjuk, hogy az a Jézus, aki rövid időre kisebbé lett az angyaloknál, a halál elszenvedése miatt dicsőséggel és méltósággal koronáztatott meg, hiszen ő Isten kegyelméből mindenkiért megízlelte a halált.”

Mit látunk? Attól függ, hova nézünk. Van, aki néz, de nem lát. Tekintget mindenfelé, észrevesz sok apróságot, szép és csúnya dolgokat, de nem látja a lényeget. Néz a szemével, de nem lát a hitével. Vagy mert nincs neki, vagy mert engedte elsorvadni. Pedig „hitben járunk, nem látásban”, azaz hit által látjuk az Úr Jézust dicsőségben, hatalommal teljesen, és ebből ered az, hogy követjük Őt, engedelmeskedünk neki. Ő megszületett, élt, meghalt és FELTÁMADT. Nem csupán meghalt, hogy meg lehessen emlékezni Jézuskáról, vagy a csodatevő rabbiról, és arról, hogy ennek az ügynek is egy mártír halála vetett véget. NEM! Az Úr valóban feltámadt! Ezt karácsonykor is hirdetnünk kell. Hiszen ezért lehet élő és éltető hitünk, amellyel „látjuk, hogy Jézus... dicsőséggel és méltósággal koronáztatott meg.” Legyen erre szemünk, mert különben hamar úgy járunk, mint aki lát, de már nézni nem tud semmire. Bármerre tekint, semmi nem mozdítja meg a lelkét. Kiüresedik a tekintete, mert kiüresedett a lelke.

A feltámadott Úr Jézus nélkül mindannyiunk élete üres marad. Viszont, ha Ő az életünk Ura, akkor a részletek is szépen rendeződnek, legyenek azok derűs vagy borús színezetűek: minden összeáll, és belül béke van.

Lisztes Tibor

DÉLUTÁN | 

Eljött az igazi világosság

Igehely: Jn 1:9–13; Kulcsige: Jn 1:9 „Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba.”

Amivel a legtöbb ember nem akar, nem mer szembenézni: egyszer vége lesz a földi életnek. A halállal együtt megszűnik minden, ami ideköt ehhez a világhoz. Csupán az emlékek maradnak rólad mások, szeretteid, barátaid emlékezetében. Az emlékek, és amit sikerült továbbadnod másoknak. Mit adsz tovább? Kit adsz tovább?

János lemondott a világ szeretetéről, hogy a Messiás útkészítője legyen. Az utolsó ószövetségi próféta volt, de a legvilágosabb kijelentéssel rendelkezett a Messiás felől. Ő készítette az utat az Úrnak az emberek felé. Ez volt életének a célja. Neked milyen céljaid vannak? Miben tudsz kiteljesedni? A halállal a test elpusztul, mert a lélek elhagyja, és tőle függetlenül él tovább. Mit szeretnél, hol legyen a lelked új élettere? Ha szeretnéd, hogy Istennel való közösségben, a mennyben éljen örökké, arra már itt, ezen a földön készülnöd kell. Erre hív a mai igénk. Ha újjászülettél, légy kitartó az új életben! Töltsd be a Krisztus törvényét ma is! Beszélj valakivel Jézusról ma is!

De ma is befogadhatod, és beállhatsz Isten gyermekeinek a sorába, akik hiszik, hogy Jézus kifizette halálával a bűneik adósságát. Lelked – új, mennyei testben – elfoglalhatja új lakóhelyét! Ki ne lenne hálás ezért?

Lisztes Tibor

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 14:1–7 Kulcsige: ApCsel 14:1 „Ikóniumban szintén bementek a zsidók zsinagógájába, és úgy hirdették az igét, hogy a zsidókból is, a görögökből is igen sokan lettek hívőkké.”

A nyíltan, bátorsággal hirdetett ige, amit Isten Szentlelkének a munkája erősít meg, mindenképpen reakciót fog kiváltani: vagy ellenszenvet, vagy megtérést. A hívő embernek tudatosítania kell magában, hogy az evangélium hirdetésének ára van. Azok, akik az evangéliumnak ellene állnak, mindent meg fognak tenni, hogy elhallgattassák az üzenet hirdetőjét. Pál és Barnabás pontosan azt tapasztalták meg, amire annak idején Jézus figyelmeztette a tanítványait: „Emlékezzetek arra az igére, amelyet én mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga az uránál.