2021. január 16., szombat

DÉLELŐTT | 
Újbort új tömlőbe

Igehely: Mk 2:18-22; Kulcsige: Mk 2:22 „És senki sem tölt újbort régi tömlőbe, mert szétrepeszti a bor a tömlőt, és tönkremegy a bor is, a tömlő is; hanem az újbor új tömlőbe való.”

Igénkben a kérdezők a böjt felől érdeklődnek az Úrtól, mert azt látták, hogy Jézus tanítványainak magatartása különbözik ebben és más téren is a Keresztelő János és a farizeusok tanítványainak magatartásától. Az Úr Jézus nem ellenezte a böjtöt (Mt 6:16), viszont kifogásolta azt a módot, ahogyan a farizeusok böjtöltek. Számukra az volt a fontos, hogy lássák az emberek, hogy ők milyen vallásosak. Az indokot is kifogásolta a Mester. Ők önigazultak akartak lenni, amelynek következtében lenézhettek másokat. A Mester értésükre adta, hogy Ő örömöt hozott, nem szomorúságot. Most még a vőlegény a násznéppel van. Arra is emlékeztette a kérdezőket, hogy az új folt a régi ruhán nemcsak csúnya, de a ruhára káros is lehet. Úgyszintén a régi tömlőbe töltött új bor csak szétrepesztené a régi tömlőt, és odalenne mindkettő. Az új bort új tömlőbe kell tölteni. Mire utalt ezek által az Úr? Jövetele céljára. Ő nem azért jött, hogy a régit foltozgassa. Amiként Ő maga is új, hisz Istentől jött, és az Atyát képviseli a földön, a tanítása is, amit hozott, szintén teljesen új.

Van-e, lesz-e új elménk új szívünk számára, hogy az újbor új tömlőbe kerüljön?

Gergely Pál

DÉLUTÁN | 

Kitartás a versenypályán

Igehely: 1Kor 9:24–27; Kulcsige: 1Kor 9:25 „Aki pedig versenyben vesz részt, mindenben önmegtartóztató: azok azért, hogy elhervadó koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant.”

Édesanyám egykori falvédőjén ez a mondat volt: „Küzdelem az élet, csüggedni nem szabad...” Az apostol ezt a küzdelmet versenypályán való futásnak nevezi. A sikeres célba érésnek, a győzelemnek komoly szabályai, feltételei vannak. Egyik a fegyelmezettség. Mit jelent ez? A jót feladni a legjobbért! Megtéréskor a Jézus Krisztusba vetett hit által versenypályára kerültünk.

Köztudott, hogy akkor régen csak görög polgároknak engedélyezték a versenyzést. A versenyzőnek ismernie kellett a versenyzés minden szabályát, és azt be is kellett tartania. Aki nem tartotta be, kizárták a versenyből. Isten igéje azt tanítja: „Ha pedig versenyez is valaki, nem nyer koszorút, ha nem szabályszerűen versenyez” (2Tim 2:5). Minden versenyzőnek ismernie kellett a célt is. A versenypályán futók közül csak a győztes nyerte el a koszorút. A győzelemért meg kellett hozni a megfelelő áldozatot. Pál apostol megtért életének fő célja Isten dicsőítésének a szolgálata volt. Ezt igyekezett azáltal megvalósítani, hogy minél több elveszettet Istenhez vezetett.

Küzdjünk kitartással, jól, érjünk célba győztesként, hogy személyesen vehessük át Urunktól a hervadhatatlan koronát!

Gergely Pál

 Napi áhítat

Igehely: 2Tim 2:22–26 Kulcsige: 2Tim 2:24-25a „De az Úr szolgája ne viszálykodjék, hanem legyen barátságos mindenkihez, tanításra alkalmas és türelmes, aki szelídséggel neveli az ellenszegülőket.”

Haj­la­mo­sak va­gyunk el­ve­szí­te­ni tü­rel­mün­ket (ami a Lélek gyü­möl­cse a sze­líd­ség­gel együtt!), és „hit­vé­de­lem”, „mentő sze­re­tet” címén os­to­ba, éret­len vi­tat­ko­zá­sok­ba ke­ve­red­ni. Ha el­len­ke­zé­se­ket ta­pasz­ta­lunk az újjá nem szü­le­tett em­be­rek ré­szé­ről, és néha a gyü­le­ke­zet tag­jai kö­zött is, erőt vehet raj­tunk a go­rom­ba­ság, a ta­szí­tó­an nyers „ki­ál­lás az igaz­ság mel­lett”. Pedig az ige azt pa­ran­csol­ja, hogy „az Úr szol­gá­ja… le­gyen ba­rát­sá­gos min­den­ki­hez, ta­ní­tás­ra al­kal­mas és tü­rel­mes”!