2021. január 16., szombat

DÉLELŐTT | 
Újbort új tömlőbe

Igehely: Mk 2:18-22; Kulcsige: Mk 2:22 „És senki sem tölt újbort régi tömlőbe, mert szétrepeszti a bor a tömlőt, és tönkremegy a bor is, a tömlő is; hanem az újbor új tömlőbe való.”

Igénkben a kérdezők a böjt felől érdeklődnek az Úrtól, mert azt látták, hogy Jézus tanítványainak magatartása különbözik ebben és más téren is a Keresztelő János és a farizeusok tanítványainak magatartásától. Az Úr Jézus nem ellenezte a böjtöt (Mt 6:16), viszont kifogásolta azt a módot, ahogyan a farizeusok böjtöltek. Számukra az volt a fontos, hogy lássák az emberek, hogy ők milyen vallásosak. Az indokot is kifogásolta a Mester. Ők önigazultak akartak lenni, amelynek következtében lenézhettek másokat. A Mester értésükre adta, hogy Ő örömöt hozott, nem szomorúságot. Most még a vőlegény a násznéppel van. Arra is emlékeztette a kérdezőket, hogy az új folt a régi ruhán nemcsak csúnya, de a ruhára káros is lehet. Úgyszintén a régi tömlőbe töltött új bor csak szétrepesztené a régi tömlőt, és odalenne mindkettő. Az új bort új tömlőbe kell tölteni. Mire utalt ezek által az Úr? Jövetele céljára. Ő nem azért jött, hogy a régit foltozgassa. Amiként Ő maga is új, hisz Istentől jött, és az Atyát képviseli a földön, a tanítása is, amit hozott, szintén teljesen új.

Van-e, lesz-e új elménk új szívünk számára, hogy az újbor új tömlőbe kerüljön?

Gergely Pál

DÉLUTÁN | 

Kitartás a versenypályán

Igehely: 1Kor 9:24–27; Kulcsige: 1Kor 9:25 „Aki pedig versenyben vesz részt, mindenben önmegtartóztató: azok azért, hogy elhervadó koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant.”

Édesanyám egykori falvédőjén ez a mondat volt: „Küzdelem az élet, csüggedni nem szabad...” Az apostol ezt a küzdelmet versenypályán való futásnak nevezi. A sikeres célba érésnek, a győzelemnek komoly szabályai, feltételei vannak. Egyik a fegyelmezettség. Mit jelent ez? A jót feladni a legjobbért! Megtéréskor a Jézus Krisztusba vetett hit által versenypályára kerültünk.

Köztudott, hogy akkor régen csak görög polgároknak engedélyezték a versenyzést. A versenyzőnek ismernie kellett a versenyzés minden szabályát, és azt be is kellett tartania. Aki nem tartotta be, kizárták a versenyből. Isten igéje azt tanítja: „Ha pedig versenyez is valaki, nem nyer koszorút, ha nem szabályszerűen versenyez” (2Tim 2:5). Minden versenyzőnek ismernie kellett a célt is. A versenypályán futók közül csak a győztes nyerte el a koszorút. A győzelemért meg kellett hozni a megfelelő áldozatot. Pál apostol megtért életének fő célja Isten dicsőítésének a szolgálata volt. Ezt igyekezett azáltal megvalósítani, hogy minél több elveszettet Istenhez vezetett.

Küzdjünk kitartással, jól, érjünk célba győztesként, hogy személyesen vehessük át Urunktól a hervadhatatlan koronát!

Gergely Pál

 Napi áhítat

Igehely: 2Tim 2:19–21 „Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelyre ez van pecsételve: «Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!» Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is, amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók. Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas.”

Az életünk során különféle kapcsolataink vannak. Ezek sokszor tágabb vagy szorosabbra fűzött viszonyokat hoznak létre. Pálnak szoros kapcsolata volt Timóteussal, a hitben szeretett fiával, mert olyan mély témákat osztott meg vele, amelyeket nem akárkivel lehet megbeszélni. A házon belüli dolgokat csak a házhoz tartozók tudhatják. Gondolkozzunk most el, hogy nekünk van-e ilyen szoros kapcsolatunk valakivel, és mit beszélünk meg vele?