2021. november 22., hétfő

DÉLELŐTT | 
Vele van az Úr

Igehely: 1Sám 16:14-23; Kulcsige: 1Sám 16:18 „Ekkor megszólalt az egyik legény, és ezt mondta: Én láttam a betlehemi Isai egyik fiát, aki tud lanton játszani; derék férfi, harcra termett, okos beszédű, daliás ember, és vele van az Úr.”

Ugyanaz a Lélek ruházta fel Dávidot, amely elhagyta Sault. Ez annak a jele, hogy az Ószövetségben a Szentlélek jelenléte vagy hiánya semmit nem árul el az ember üdvösségéről. Mindössze csupán arról van szó, hogy az ő ereje munkálkodik azokban, akiket Isten kijelölt különféle feladatok elvégzésére. Isten nemcsak kiválasztotta Dávidot, hanem biztosította is az Ő jelenlétéről. És ez több mindennél. Nem létezik nagyobb ajándék, mint az Isten jelenlétének ajándéka. „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk”? A válasz erre: senki! Ugyan lehet és lesz is sok ellenségünk, de mit számít, hiszen úgysem győzhet le. Nagy vigasztalás volt ez nemcsak Dávidnak, hanem mindazoknak, akiket Isten kiválasztott, elhívott, megigazított, és meg is dícsőített (Róm 8:29). Ez a kiváltság bennünket nagy hálára kell serkentsen. Az Úr jelenlétének megtapasztalása nagy bizodalmat váltott ki Dávidból: „Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem” (Zsolt 23: 4).

Tapasztalod–e Isten jelenlétét? Mennyire értékeled Isten jelenlétét az életedben? Milyen gyakran szoktál hálát adni azért, hogy Isten veled van?

Vajda Miklós

DÉLUTÁN | 

A Mindenható rettentett meg engem

Igehely: Jób 23:1–17; Kulcsige: Jób 23:16 „Mert Isten csüggesztette el a szívemet, a Mindenható rémített meg engem.”

Jób keserűsége és sóhajtozása közepette Istenhez akart fordulni, de nem találta meg Őt. Ha megtalálná az igaz bírót, akkor meggyőzően érvelhetne, de ha a bíró nem jelenik meg a tárgyaláson, akkor az ügyeket nem lehet elé terjeszteni. Jób úgy gondolta, hogy Isten azért kerüli őt, mert ha megjelenne, ártatlansága nyilvánvalóvá válna. Akárcsak sok más helyen, hangoztatja ártatlanságát. Végül Isten szuverenitása elkeseríti Jóbot, mert hogyan állhatna ellen Istennek, aki pártatlan és véghezvisz mindent, amit akar, beleértve azt is, amit Jób számára eltervezett. Isten megfoghatatlansága és nagy hatalma megrettentette Jóbot. A rettegés nagysága a rettentő hatalmától függ. Itt a legnagyobb rettegéssel állunk szemben, mert e rettegés okozója a Mindenható Isten, akié minden hatalom mennyen és földön. Mégis olyan sokan vannak, akik emberektől, vagy különböző körülményektől sokkal jobban rettegnek, mint a mindenható Istentől. Itt egy egészséges rettentésről van szó, amelyből egy Istent dicsőítő vallomás fakad. A rémület nem a bűnös tulajdonságaiból ered, hanem az Úr félelmetes tulajdonságaiból. És Jóbot mégsem némíthatta el a szenvedés és a nyomorúság súlyos terhe.

Vajda Miklós

 Napi áhítat

Igehely: Mt 20:1–16; Kulcsige: Mt 20:15 „Hát nem tehetek azt a javaimmal, amit akarok? Vagy azért vagy irigy, mert én jó vagyok hozzájuk?”

Tegnapi igénk úgy fejeződött be, hogy „sok elsőből lesz utolsó, és sok utolsóból első.” Hogyan? Erre is választ ad a mai igénk. A számok és teljesítmény bűvöletében élő ember nem tud mit kezdeni a mai történettel. Pedig de szeretnénk matematikai szöveges faladatként tekinteni erre a példázatra! A kérdés végül az lenne: Ha a gazda mindenkinek ugyanannyit fizetett, mennyi volt az átlagos órabér? Mindannyian érezzük, hogy nem jó a kérdés. Isten kegyelmi elhívása összeegyezhetetlen a mi matekunkkal. Nincs egész örök élet, fél örök élet, negyed örök élet… mint ahogy üdvösség sem.