2021. szeptember 1., szerda

DÉLELŐTT | 
Jézus nem élt kiváltságos helyzetével

Igehely: Zsid 5:8 „Jóllehet ő a Fiú, szenvedéseiből megtanulta az engedelmességet.”

Jézus Krisztus a szenvedései közepette megtanulta, hogy milyen az engedelmesség. Nem arról van szó, hogy nem lett volna fogalma róla, hogy nem lett volna hajlandó arra, hanem arról, hogy megtapasztalta. Szabadabb fordításban így hangzana az igevers: „jóllehet Isten Fia volt, megtapasztalta, hogy milyen szenvedés közepette engedelmeskedni”. Az Atya, Fiú és Szentlélek között örökös szeretet és önkéntes, boldog engedelmesség van. Isten Fia a földön tapasztalta meg, hogy milyen a szenvedésben engedelmeskedni. Nem megérdemelt, de önként vállalt – emberek által okozott szenvedésben.

Pál apostol is ír erről az engedelmességről a Filippi levélben (2:5-11). „Mert ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem megüresítette önmagát…” A megváltás, a bűnbocsánat lehetővé tétele és a gonosz legyőzése nem történhetett volna meg más eszközzel. Jézus nem visszaélt, hanem élt kiváltságos helyzetével, hogy az Atya akarata szerint az egyetlen lehetséges módon váltsa meg az embereket.

Ma reggel mi is alázatot, önzetlenséget és másokért élő hozzáállást tanulunk Urunktól.

Kovács József

DÉLUTÁN | 

Az Úr megmutatja, ki az Ő Felkentje

Igehely: 1Sám 16:1–13; Kulcsige: 1Sám 16:3b „Én pedig majd a tudtodra adom, hogy mit kell tenned: azt kend fel, akit én mondok neked!”

Vannak-e személyek, akik előtt nyilvánvalóvá kell lennie, hogy te az Úr felkentje vagy? Ha a válasz igen, akkor engedd megnyilvánulni azokat a képességeket, amiket Isten helyezett el benned!

Az Úr Jézus Krisztusról, Isten Felkentjéről mondja Ézsaiás próféta: „Ez az én szolgám, akit támogatok, az én választottam, akiben gyönyörködöm. Lelkemmel ajándékoztam meg, törvényt hirdet a népeknek. Nem kiált, nem lármáz, és nem hallatja szavát az utcán. A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécsest nem oltja el, igazán hirdeti a törvényt. Nem alszik ki, és nem törik össze, míg a törvénynek érvényt nem szerez a földön, tanítására várnak a szigetek” (Ézs 42:1-4).

Isten felkentje csendes. Nem magára akarja felhívni a figyelmet. Akit az Úr kiválasztott, az irgalmas, tapintatos, figyelmes, megértő és szeret. Akiben Isten Lelke van, államfők és elöljárók között fogja hirdetni az élet igéjét. Értékeli a hit szikráját másokban, és az elhaló életet is megbecsüli. Krisztussal együtt keresztre van feszítve nála az én, és Krisztus életét hordozza magában.

Kaszta Áron

 Napi áhítat

Igehely: Róm 10:14-17 Kulcsige: Róm 10:16 „Csakhogy nem mindenki engedelmeskedett az evangéliumnak, hiszen Ézsaiás is ezt mondja: «Uram, ki hitt annak, amit tőlünk hallott?»”

Ezzel a 4 kérdőmondattal az apostol arra az igazságra mutat rá, hogy az üdvösség hit általi megragadását meg kell előzze az evangélium hirdetése és tartalmának feltárása. A valódi hitnek ugyanis tartalma van, amit Isten írott Igéje tár fel. Az üdvösség tehát azoké, akik meghallják és hiszik, amit/akit az evangélium bemutat. De miért olvasunk akkor engedelmességről is? Talán ez lenne az ember része, mint saját hozzájárulása az üdvösséghez, netalán kiegészítése? Szó sincs róla! Tudjuk, hogy az üdvösség teljes mértékben Isten munkája, amit ajándékként ad az embernek.