2021. szeptember 4., szombat

DÉLELŐTT | 
A lelki fejlődés szüksége

Igehely: Zsid 5:11-14; Kulcsige: Zsid 5:12 „Mert mostanra már tanítóknak kellene lennetek, mégis arra van ismét szükségetek, hogy Isten beszédeinek alapelemeire tanítsanak titeket, és olyanokká lettetek, mint akiknek tejre van szükségük, nem kemény eledelre.”

Az Úr ma ara szólít fel bennünket, hogy vegyük komolyan a lelki fejlődésünket. Ma is van sok kórosan alulfejlett keresztyén, akiknek eltompult a hallásuk, és arra van szükségük, hogy Isten igéjének alapelemeire tanítsák őket. Vajon te mennyire vagy fejlett a lelkiekben? A lelki fejlődés és a fizikai között jó párhuzamot lehet vonni, hogy az előbbit megértsük.

A lelki fejlődést, akárcsak a biológiai életben, lemérhetjük például a táplálkozás, mozgásképesség, erőnlét, másokért élés területein. A fejlődő hívő Isten teljes igéjén él és abból táplálkozik. Szereti és megéli Isten igéjét, akkor is, ha az mély változást kér tőle. Nem csak a kedves ígéret-süteményeken táplálkozik. A fejlődés egy másik jele a lelki mozgás, tevékenység. Ide tartozik a bizonyságtevés és szolgálat a gyülekezetben és a világban. Isten eszköze kíván lenni az evangélium terjesztésében. A fejlődő hívő erős: hitben tudja viselni az élet és szolgálat terheit, és ellenáll a kísértéseknek. Nem győzi őt le a gonosz, hanem a gonoszt jóval győzi meg. Aztán aki lelkileg fejlődik – épp úgy, ahogy a fizikai életben van – nem csak magáért él, hanem életét odaszenteli mások javára. Hogy állsz lelki növekedéseddel?

Kovács József

DÉLUTÁN | 

A cselekedetekben megmutatkozó hit

Igehely: Jak 2:14–26; Kulcsige: Jak 2:17 „Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában.”

Vannak még emberek, akiket érdekel, mitől érik meg az örök élet vagy az örök kárhozat? Ha a válasz igen, akkor Isten megmutatja, hogy vigyázni kell a cselekedetekre. A mihaszna cselekedetek hátterében nincs Istenbe vetett hit. A jó cselekedetek hátterében viszont megmutatkozik az Istenbe vetett hit. Ennek oka: a tetteink erkölcsi értékeket vagy értéktelenségeket közvetítenek. A jó szavakért vagy hiábavaló szavakért nő a jutalom vagy a büntetés az isteni ítélet mérlegén. De a különbséget az Isten ítélethozatalában a cselekedetek jelentik.

Amennyiben az Istenbe vetett hitből fakadó állhatatos jó tevékenykedés van, biztos az Isten országába való bemenetel. De amennyiben hitetlenségből fakadó állhatatos gonosz tettek vannak, garantált az ördögével azonos ítélet, a kárhozat. János, a mennyei látnok, látta Istent, akinek tekintete elől eltűnt a föld és az ég. Látta a halottakat állani az Isten előtt; és látta, hogy könyvek nyittattak meg, és az életnek könyve; és megítéltettek a halottak azokból, amik a könyvekbe voltak írva, az ő cselekedeteik szerint (Jel 20:11-14).

Kaszta Áron

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 14:1–7 Kulcsige: ApCsel 14:1 „Ikóniumban szintén bementek a zsidók zsinagógájába, és úgy hirdették az igét, hogy a zsidókból is, a görögökből is igen sokan lettek hívőkké.”

A nyíltan, bátorsággal hirdetett ige, amit Isten Szentlelkének a munkája erősít meg, mindenképpen reakciót fog kiváltani: vagy ellenszenvet, vagy megtérést. A hívő embernek tudatosítania kell magában, hogy az evangélium hirdetésének ára van. Azok, akik az evangéliumnak ellene állnak, mindent meg fognak tenni, hogy elhallgattassák az üzenet hirdetőjét. Pál és Barnabás pontosan azt tapasztalták meg, amire annak idején Jézus figyelmeztette a tanítványait: „Emlékezzetek arra az igére, amelyet én mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga az uránál.