2022. december 3., szombat

DÉLELŐTT | 
Jákób maradéka

Igehely: Mik 5:1-14 (Károli 5:2-15); Kulcsige: Mik 5:2 „Csak annyi időre szolgáltatja ki őket, amíg egy asszony szül, de honfitársainak maradéka haza fog térni Izráel fiaival együtt.”

Az isteni előrelátás kijelenti, hogy hol fog megszületni a Messiás, a fejedelem, „akinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van” (2. v. Károli). Ezt jól tudták az írástudók is, amikor tájékoztatták Heródes királyt.

Isten biztosítja, hogy a nehéz időkben és a nehéz idők után is maradjon hűséges és igaz nép, akik ragaszkodnak Istenükhöz, és áldássá lesznek a népek számára. Reájuk méltó ez a kifejezés: Jákób maradéka. A harmat és a zápor nagy áldás, felüdíti a növényvilágot, de nélküle minden elszárad. Jézus Krisztus által mi is áldásul szolgálhatunk a körülöttünk élők felé, és általunk is beteljesedhet az isteni ígéret. A harmat kora reggel érkezik. Ha kora reggel időt töltünk az Úrral, betölt ihletett igéje és az Ő Lelke, akkor áldássá leszünk azok számára, akikkel összehoz az élet. Az áldások átadása nem függ az emberektől. Nem akadályozhatják, éppúgy, mint a harmathullást vagy a záport sem lehet megakadályozni!

„Ó, jöjj, te égi harmat, hasd át a lelkemet,

Jöjj, szenteld és áldjad jámbor híveidet.” (HH 600)

Tőtős János

DÉLUTÁN | 

Üdvösségünk munkálása

Igehely: Fil 2:12-13; Kulcsige: Fil 2:12 „Ezért tehát, szeretteim, ahogyan mindenkor engedelmeskedtetek, nem csupán jelenlétemben, hanem sokkal inkább most, távollétemben is, félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket.”

Üdvösségünk szerzője és bevégzője Jézus Krisztus a golgotai áldozata által. Ahhoz nem tehetünk hozzá semmit! Az üdvösség útján való maradásunkra esik itt a hangsúly, hogy „félelemmel és rettegéssel” munkáljuk üdvösségünket. Arra int bennünket az Ige, hogy „minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet” (Péld 4:23). Vagy „a reád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk lakozó Szentlélek által” (2Tim 1:14). Olyan, mint amikor egy fiatalember új autót kap ajándékba, jó műszaki állapotban, megtankolva. Neki azonban nemcsak hálásnak kell lennie a szép ajándékért, és nemcsak tudnia kell a közlekedési szabályokat és ismernie az útjelző táblákat, hanem az egész útszakaszon nagyon figyelmesen tiszteletben kell tartania azokat. Csak így érheti el úticélját. Nagyot tévedhetnek azok, akik könnyen hátradőlnek egy olyan fura hit mögött, hogy a kegyelemből nem lehet kiesni. Igeszakaszunk előző igéi a méltó gyülekezeti élet fontosságát és Krisztus példáját hangsúlyozzák. Fontos a kitartás a keskeny úton: „aki mindvégig állhatatos marad, az üdvözül”! (Mt 24:23)

Tőtős János

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 21:7–14 Kulcsige: ApCsel 21:11 „Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: «Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják.»”

Pál apostol számára nem az volt fontos, hogy neki minden jó és kényelmes legyen, hanem hogy az Úr akaratát teljesítse. Nemcsak a Tíruszban levő tanítványok figyelmeztették, hogy mi vár reá Jeruzsálemben. Ugyanerről tesz bizonyságot maga Pál apostol is Milétoszban, az efézusi véneknek: „fogság és nyomorúság vár reám” (ApCsel 20:23). És így is Jeruzsálem felé tart, mert tudja, hogy ez az Úr akarata, neki ott kell lennie, bizonyságot kell tennie mindarról, amit Jézus Krisztussal személyesen megtapasztalt.