2022. június 24., péntek

DÉLELŐTT | 
Szolgálat, és nem pozíció

Igehely: 1Pt 5:1-5; Kulcsige: 1Pt 5:2-3 „Legeltessétek Isten közöttetek levő nyáját, ne kényszerből, hanem önként, ne nyerészkedésből, hanem készségesen, ne is úgy, mint akik uralkodnak a rájuk bízottakon, hanem mint akik példaképei a nyájnak.”

A szolgálat kihívás, hisz egész életünket példává kell tennünk mások számára. Példaképnek lenni azt jelenti, hogy mintát képviselek arról, ahogyan Istennek kell élni. Nem elég csak elmondani a jót, hanem egy élettípust kell a testvérek elé tárnunk, ahogy tették ezt az apostolok. Pál apostol említi a thesszalonikai gyülekezetnek, hogy szolgatársaival példává tették magukat mindenkinek. Emiatt is fontos, hogy igei igazságokat hirdessünk a szószékről, személyes beszélgetéskor, amelyek által nemcsak hallgatásra hívjuk a népet, hanem arra is, hogy együtt meg is éljük a hallottakat az Úr kegyelméből. A biblikus igehirdetésnek és az abból fakadó életmódnak kéz a kézben kell járniuk. A farizeusokra mondta Jézus, hogy követni kell azt, amit mondanak, de azt, ahogyan élnek, semmiképp nem. Román nyelven is megszületett egy hasonló szólás: „Tedd, amit a pap mond, de azt ne, amit cselekszik.”

Kedves szolgatársak, van-e bennünk késztetés, hogy meg is éljük azt, amit hirdetünk? Mikor a szószékről lejövünk, folytatjuk-e a szolgálatot? Vágyakozunk-e a Főpásztor által adott dicsőséges, hervadhatatlan koronára?

Bihari Gergely

DÉLUTÁN | 

Dávid és Salamon

Igehely: 1Krón 29:19-28; Kulcsige: 1Krón 29:19 „Fiamnak, Salamonnak pedig add meg, hogy tiszta szívből tartsa meg parancsolataidat, intelmeidet és rendelkezéseidet, és vigyen véghez mindent, fölépítve azt a hajlékot, amelyet én előkészítettem.”

Néhány szülő különleges ünnepekkor azt kívánja gyermekének, hogy teljesüljön minden vágya, amit csak a szíve kíván. Dávid imádságában nem említi, hogy Salamon bármilyen kívánsága teljesüljön minden áron, hanem tökéletes szívet kér számára, hogy minden élethelyzetben engedelmeskedni tudjon Istennek. Salamon átvette a szolgálat stafétabotját, engedelmes lett apja és Isten iránt, hiszen tudjuk, hogy felépítette a templomot. Milyen szép bizonyságtétel! Mélyen megérinti szívünket, amikor látjuk, hogy a gyermek nem csak a földi kincsek területén akar örökös lenni, hanem az Úr szolgálatában is követi elődje példáját. Viszont nagyon lehangoló, amikor a szülők az Úrnak szolgálnak, de a gyermekek már nem. Kérjünk kegyelmet és változást az Úrtól!

Életünk bármikor véget érhet ezen a földön, de az Úr szolgálata tovább halad. Ó, bár a mi gyermekeink is engedelmesek és kitartók lennének a szolgálat végzésében! Könyörögjünk Dávidhoz hasonlóan, hogy Isten irányítsa gyermekeink szívét, hogy mindig benne gyönyörködjenek, és neki hódoljanak!

Bihari Gergely

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 16:35–40 Kulcsige: ApCsel 16:36 „Az elöljárók azt a parancsot küldték, hogy bocsássalak szabadon titeket: most tehát távozzatok, menjetek el békességgel!”

A Filippiben végzett missziómunka miatt Pál és Szilász igazságtalanul szenvedett, és börtönbe kerültek. Közben a börtönőr megtért, és háznépével, akik hittek, be is merítkeztek még azon az éjszakán. A város elöljárói másnap megüzenték a börtönőrnek a törvényszolgákon keresztül, hogy bocsássa szabadon az apostolokat. De mivel nyilvánosan megverték, és börtönbe zárták őket ítélet nélkül, pedig római polgárok voltak, ezt Pál és Szilász nem hagyta annyiban. Azt kérték, hogy jöjjenek el az elöljárók, és maguk vezessék ki őket, ne titokban bocsássák el, mint valami gonosztevőket.