2022. május 20., péntek

DÉLELŐTT | 
Nyilvános megvallása az újjászületésnek

Igehely: ApCsel 19:1-8; Kulcsige: ApCsel 19:5 „Amikor ezt meghallották, megkeresztelkedtek az Úr Jézus nevére.”

Efézusban Pál apostol 12 olyan férfira talált, akik istenfélőek voltak. Készek voltak a Keresztelő János keresztségét elfogadni. A János keresztsége a megtérés keresztségéről szólt, azonban nem volt több, mint felkészítés a Messiás érkezésére (4. v.). Ez a 12 férfi nem hallott arról, hogy János Jézusra mutatott volna, vagy róla tett volna bizonyságot. Amikor meghallották Páltól azt, hogy Jézus a „lényeg”, akkor megkeresztelkedtek az Ő nevében is. A János és a Jézus keresztsége között különbség van. A János keresztsége a megtérés keresztsége és Jézusra mutat. A Jézus „keresztsége” pedig a Lélek újjászülő munkáját szimbolizálja a Jézus halála és feltámadása által. A vízbe való merülés szimbolizálja a halált (a bűnös természet halála), a vízből való kijövetel pedig a feltámadást. Mivel a bemerítés szemmel láthatóan szimbolizálja azt, ami a szívben történt meg, ezért annyira fontos ezt felvállalni!

Kész vagy ilyen formában is megvallani a hitedet?

Pap Benjámin Roland

DÉLUTÁN | 

Az üdvözítő hit állhatatossága

Igehely: Lk 8:4-15; Kulcsige: Lk 8:15 „A jó földbe esett mag: ezek pedig azok, akik igaz és jó szívvel hallgatják az igét, meg is tartják, és termést hoznak állhatatossággal.”

Az a hit az üdvözítő hit, amelyik állhatatos, kitartó a végsőkig (Mt 24:13). Jézus egy híres példázata szól a magvetésről. A mag jelképezi az evangéliumot ebben a példázatban. A különböző talajok pedig az embereket, akik hallják az evangéliumot. Van útfél, sziklás talaj, tövises talaj és végül jó föld. Az „útfél” azokat ábrázolja, akiktől elkapkodja az örödög a magot. Talán ez a legrosszabbnak ítélt talaj. A sziklás hely eleinte jónak bizonyul, mert nem jut mélyre a mag és hamar kikel, hirtelen eredmény látszik. De a hőségtől rögtön elszárad, nem bírja a megpróbáltatást Jézusért. A harmadik terület csendes gyilkos, minden körülmény megfelelő, de szinte észre sem vehető, ahogyan felnő a tövis és megfojtja a jó magot. A jó föld kiváló, az ide hullott mag kikel, felnő és terem. Ezek az emberek hívők. Akárhogyan is értelmezzük a példázatot, csupán két földtípus van: jó vagy rossz. Lehet egy föld útfél, köves vagy tövises, attól még rossz! A megfelelő az, amikor a föld jó, ilyen pedig kevés van. Ebből egyértelművé válik az, hogy csupán kétféle ember van: hívő vagy hitetlen. Az igazán hívő pedig az, aki állhatatos.

Pap Benjámin Roland

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
1 + 2 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 14:1–7 Kulcsige: ApCsel 14:1 „Ikóniumban szintén bementek a zsidók zsinagógájába, és úgy hirdették az igét, hogy a zsidókból is, a görögökből is igen sokan lettek hívőkké.”

A nyíltan, bátorsággal hirdetett ige, amit Isten Szentlelkének a munkája erősít meg, mindenképpen reakciót fog kiváltani: vagy ellenszenvet, vagy megtérést. A hívő embernek tudatosítania kell magában, hogy az evangélium hirdetésének ára van. Azok, akik az evangéliumnak ellene állnak, mindent meg fognak tenni, hogy elhallgattassák az üzenet hirdetőjét. Pál és Barnabás pontosan azt tapasztalták meg, amire annak idején Jézus figyelmeztette a tanítványait: „Emlékezzetek arra az igére, amelyet én mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga az uránál.