2022. november 25., péntek

DÉLELŐTT | 
Istent dicsérje minden teremtmény!

Igehely: Zsolt 148:1-14; Kulcsige: Zsolt 148:12-13 „Ti, ifjak a leányokkal, öregek a fiatalokkal együtt dicsérjétek az Úr nevét! Mert csak az ő neve magasztos, fensége a föld és az ég fölé emelkedik.”

Dicsérjétek az Urat! - szólít fel a zsoltáríró újra és újra az olvasott zsoltárban. Dicsérjék Őt a mennyei seregek, a teremtett világ: nap, hold és csillagok! A természet elemei: villám, jégeső, köd, szélvihar Isten rendelését cselekszi. A földön lévő teremtmények, hegyek és halmok, gyümölcsfák és barmok, óriási szörnyektől a kicsi férgekig Istent dicsérjék! Talán csak az ember marad ki ebből a dicsőítő zenekarból? De tovább szól a felhívás. Dicsérjék Őt királyok és fejedelmek! Dicsérjétek az Urat! - szól neked és nekem. Fiú és leány, ifjú és idős dicsérje az Urat! Miért? Mert Ő teremtett és alkotott mindent. Ha van időnk megállni, felnézni este a csillagos égre, vagy megcsodálni a sziklás hegyvonulatokat, a különböző színekben pompázó virágokat és még annyi mindent, megnyílik ajkunk Isten dicsőítésére. De akkor igazi a dicséret, ha Jézus Krisztus Megváltónk lett. Ő felemelt minket, „közelvalókká lettünk” és a mennyben is vele leszünk. Mindezért dicsérjétek az Urat! Dicsérjük Őt énekekkel, hangszerekkel! Fogalmazzuk meg szívünk hódolatát, és imádjuk Őt! Kezdd így a napot ma is!

Dimény Miklós

DÉLUTÁN | 

Vélemények a keresztyén tudományról

Igehely: ApCsel 26:24-29; Kulcsige: ApCsel 26:24 „Mikor pedig ezeket hozta fel védelmére, Fesztusz hangosan így kiáltott: Bolond vagy te, Pál! A sok tudomány őrültségbe visz.”

Pál kihallgatása folytán Fesztusznak és Agrippának lehetőség adatik, hogy megismerkedjenek az evangéliummal. Fesztusz a római birodalom júdeai helytartója volt, de igehallgatása nem párosult hittel. Inkább kritikusan figyelte a Páltól hallottakat és bolondságnak vélte azokat. Kigúnyolta Pált és hitetlenül elutasította az evangéliumot. Agrippa ismerte a zsidó írásokat, hagyományokat. Jézus személye sem volt ismeretlen előtte és Pál bizonyságtevése talán elgondolkoztatta. Közel került ahhoz, hogy keresztyénné legyen. De nem mert továbblépni. Talán felmérte az árát: hatalom, pénz, császárbarátság, stb. Ezért inkább eltávozott, minthogy Pál szavaira válaszoljon. Ezzel a „semleges” hozzáállással épp úgy elutasította az evangéliumot, mint Fesztusz.

Lehet, hogy az olvasók között is van, aki már sokszor hallotta az evangéliumot, a megtérésre és döntésre hívó szót, de nem foglalt állást sem mellette, sem ellene. Semleges maradt, vagy elodázta és így elutasította azt. Pál azt írja önmagáról: nem tanácskoztam testtel és vérrel. A Krisztussal való találkozás döntést, hitet és életváltozást hozott életében.

Dimény Miklós

 Napi áhítat

Igehely: Ef 5:1–14; Kulcsige: Ef 5:9 „A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség.”

Elgondolkodtam rajta, mit is jelent Isten követőjének lenni? Gyermekeinket látva, akik akarva, akaratlanul is, de utánoznak minket, szülőket, valahogy így kellene nekünk is, hívőknek az Úr Jézust leutánozni. Úgy, hogy szeretjük embertársainkat (mert ő előbb szeretett minket), és közben tartózkodunk a gonosztól. Ha világosságban járunk (ő maga a Világosság), az ő fényében, akkor az ő követésének, utánzásának gyümölcsei láthatóvá kell, hogy legyenek az életünkben. Olyan krisztusi jellemvonások, mint jóság, igazság, egyenesség, amiről az Ige ír, jellemzik-e életünket? Kiviláglanak-e?