2022. október 10., hétfő

DÉLELŐTT | 
Felhívás az egész világ népeihez

Igehely: Zsolt 96:1-13; Kulcsige: Zsolt 96:10 „Mondjátok el a népeknek, hogy uralkodik az Úr! Bizony szilárdan áll a világ, nem inog. Igazságosan ítéli a népeket.”

Az egész világhoz intézni felhívást igencsak nagy feladat, de Isten ezt nem egy emberre bízta. Ebben a zsoltárban az egek Alkotójáról, a világmindenség Teremtőjéről van szó, aki minden fölött áll, még a bálványistenek fölött is. Egyedül Ő méltó a dicséretre, dicsőségre, tisztességre és felmagasztalásra, amit csak azok tehetnek őszintén, akik tényleg megismerték Őt, az egyedül igaz Istent. A nagy misszióparancsban az a feladatunk, hogy bemutassuk Istent a világnak, úgy beszédünkben, mint életvitelünkben. A zsoltáríró cselekvésre sarkall minket: énekeljetek, beszéljétek, adjatok, hajoljatok, mondjátok… Ha ennek a felhívásnak minden hívő engedelmeskedik, akkor már nem is annyira nehéz.

Pál mondja az athénieknek. „Akit azért ti nem ismerve tiszteltek, azt hirdetem én néktek.” Meglepődve tapasztalom, hogy napjainkban a technikai fejlődés mellett milyen lelki sötétségben élnek körülöttünk emberek!

Új életből új ének fakad. Kész vagy-e az Úr dicsőségét hirdetni? Ki az, aki a te bizonyságtételedre ismeri meg Isten szabadítását?

Király Ernő

DÉLUTÁN | 

Neveljétek az Úr tanítása szerint

Igehely: Ef 6:1-4; Kulcsige: Ef 6:4 „Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel.”

Gyorsan fejlődő világunkban nagyon sok információhoz hozzájutunk, ami sokszor összezavar minket. Ez nagyban megnehezíti a szülők számára a gyermeknevelést. Tudatában vagyok annak, hogy a Biblián alapuló gyermeknevelési módszerek, sajnos, még a hívő családokat is megosztják. A legjobbat szeretnénk gyermekeinknek. De a világ azt diktálja, hogy a szülők ne határozzanak meg semmit, hanem hagyják, hogy a gyermek megtalálja a saját útját. A Szentírás azonban mást mond: „A vessző és dorgálás bölcsességet ad; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját” (Péld 29:15).

Egy dolgot mindenképp tudatosítanunk kell gyermekeinkben. Minden tettnek van következménye. A mai igénkben a hangsúly az Úr tanításán van. Mikor mondtál utoljára igét gyermekeidnek? Ha nincs Isten szava, mitől gondolod, hogy eredményes lesz a nevelés? Éled-e az Igét? Saját tapasztalatom, hogy gyermekeim keveset jegyeztek meg abból, amit mondtam, viszont annál inkább azt tették, amit én is tettem.

Téged miben követnek gyermekeid? Légy példa először gyermekeidnek, azután a hívőknek, és megtapasztalod Isten áldását!

Király Ernő

 Napi áhítat

Igehely: Mt 21:28–32; Kulcsige: Mt 21:30 „Azután a másikhoz fordulva annak is ugyanezt mondta. Ő azonban így felelt: Megyek, uram. De nem ment el.”

A két testvér példázatában kétféle válasz áll előttünk: szóbeli válasz és cselekedetekben megnyilvánuló válasz. Mindkettő megoszlik, mert bármelyik lehet igenlő vagy nemleges válasz. Az életből vett illusztráció elmondása után Jézus azt kérdezi, hogy a kettő közül melyik „teljesítette” az apja akaratát. Nem az a kérdés, hogy szóban ki válaszolt helyesen. Mi talán azt mondanánk, hogy az a jó fiú, aki azonnal engedelmesen válaszol, és később is engedelmesen cselekszik. Ez lenne az ideális, de sokszor megakadunk verbális szinten, Atyánkat kifizetjük szép szavakkal.