2022. szeptember 6., kedd

DÉLELŐTT | 
Nehémiás körültekintően tervez

Igehely: Neh 2:11-20; Kulcsige: Neh 2:15 „Ezért még akkor éjjel gyalog mentem föl a völgyből, és megvizsgáltam a várfalakat. Azután visszafordultam, bementem a Völgy-kapun, és hazatértem.”

Ne a látszatra és a hallottakra építs! Győződj meg te magad a dolgok felől, mielőtt még mások elé tárod terveidet, látásodat. Mielőtt másokat meggyőznél, szükséges, hogy tervezz Istennel. Ő a legjobb tervező, aki nemcsak rombadőlt köveket képes fallá tenni, hanem a rombadőlt életeket is képes megváltani. Nem volt ember, aki ki tudta volna gondolni és létrehozni a megváltás útját: „avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért”? (Mk 8:37) De Isten már rengeteg életet állított helyre. Ő készítette el a megoldást.

Isten terve Nehémiás esetében hatalmas volt. Az a kegyelem, ami rajta nyugodott, és a királyt meggyőzte, ugyanaz győzte meg a népet a kőfal építésére. Nagy a romlás, és sok a munka – gondolhatta Nehémiás. Ezt látjuk mi is, ha saját életünkre vagy közösségi életünkre nézünk. Ha a világ erkölcsi életét vagy gondolkodását figyeljük, azt mondhatjuk, hogy nagy a nyomorúság. De tudd meg, hogy nem vagy egyedül! Ne felejtsd el, Istennek még voltak hűséges követői akkor is, amikor Illés azt gondolta, hogy egyedül van. Ma reggel kész vagy-e szembenézni a romlással úgy, ahogy az van, semmit sem díszítve rajta? Elhiszed-e, hogy Jézus Krisztus által Isten képes kijavítani minden romlást?

Sebestyén László

DÉLUTÁN | 

Fiam, menj, dolgozz ma a szőlőben!

Igehely: Mt 21:28-32; Kulcsige: Mt 21:28 „Erről pedig mit gondoltok? Egy embernek volt két fia. Az elsőhöz fordulva ezt mondta: Fiam, menj el, dolgozz ma a szőlőben!”

Hogyan reagálunk az evangélium hívására? Kétfajta ember és kétfajta reakció létezik. A legjobb lenne, ha a történet egy olyan fiúról beszélne, akit az apa a szőlőbe küld, és aki hallva a küldetést, igennel válaszol, és el is megy. Ilyen ember nincs az Istenemberen kívül. Jézus nemcsak ígérte, hanem és el is jött. Azt mondta, hogy elvégzi a munkát, amivel az Atya megbízta, és meg is tette: tökéletesen: engedelmes volt a kereszthalálig.

Mi sokat ígérünk Istennek, de nem mindig vesszük azt komolyan. Máskor nyíltan szembeszállunk mennyei Atyánk hívásával vagy küldésével. Nyilvánosan, szégyen nélkül nemet mondunk az isteni életnek. De valami történik: Isten beleszól a körülmények által az életünkbe, és kemény ellenállásunk engedelmességgé változik. Feltehetjük a kérdést: melyik változat jobb? A képmutatás vagy a szembeszállás? Az a jó, aminek a vége jó. A képmutatásból nehéz szabadulni, mivel azt gondolja az ember, hogy mindenkit becsaphat, még Istent is. Pedig csak saját magát csapja be, mivel még ő is elhiszi, hogy vallásos élete elég az Istennek. Az, aki nyilvánosan szembeszállt Istennel, nagyon is tudja, hogy élete ellenségeskedés, és előbb vagy utóbb elfogadja Isten hívását. Az Atya akarata a megtérés, nem a vallásoskodás.

Sebestyén László

 Napi áhítat

Igehely: Filem 1:8–14 Kulcsige: Filem 1:14 „Beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen.”

Pál apostol szeretetteljes szívességkéréssel fordul Filemonhoz, mint testvéréhez az Úrban. Megtehetné, hogy parancsoljon is, de nem teszi. Onézimoszról van szó, aki Filemonnál szolgált és megszökött, de közben Pált és Jézust megismerve megtért, és hasznos lett a szolgálatban. Pál szeretné, ha Filemon visszafogadná őt, aki már neki is hasznos lehet. Pálnak az a szeretetteljes kérése Filemonhoz, hogy úgy fogadja Onézimoszt, mintha magát Pált fogadná. Ez keresztyén kötelessége is lenne, de úgy lenne szép, ha mégis önként, szeretetből fogadná vissza, és nem csupán kötelességből.