2023. július 27., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Tíz leprás

Igehely: Lk 17:11-19; Kulcsige: Lk 17:14 „Amikor meglátta őket, így szólt hozzájuk: Menjetek el, és mutassátok meg magatokat a papoknak! És amíg odaértek, megtisztultak.”

Nemcsak az általunk hevesnek nevezett bűnök veszélyesek a tanítvány életére, hanem például a hálátlanság is eltávolíthat a Mestertől. A tíz leprás férfi mindegyike kiáltott és kérte Jézus Krisztust, hogy gyógyítsa meg őket. Mondhatnánk, hogy hittek a Mesterben. Aztán volt hitük elindulni a paphoz és amíg odaértek, megtisztultak. Sajnos csak egynek volt hite hálát adni és egyértelműen dicsérni Istent a történtekért. Ő samáriai volt, akikkel a zsidók nem érintkeztek. Lukács azt jegyzi meg, hogy ez a volt beteg a gyógyulása után fennhangon dicséri az Istent, arcra borul és imádja Krisztust.
Drága testvéreim, mi mindenből szabadított és gyógyított már meg az Isten? Vajon kitör-e belőlünk az egyértelmű hála és hódolat? Hogyan fejezhetnénk ki még bizonyosabban Jézus Krisztus iránti hálánkat, lelkesedésünket? Testvérem, dicsekedj az Istennel másoknak! A Róm 5:2-3, 11 alapján mondom, dicsekedj reménységeddel, próbáiddal és Istennel! Pál apostol szerint nincs lelkesítőbb dolog a világon, mint Istenünk ismerete és az, hogy Ő szeret bennünket. Ettől pedig semmi sem választhatja el Isten választottait! (Rom 8: 31-39)

Petyár Lóránd

DÉLUTÁN | 

Megkövezték Pált

Igehely: ApCsel 14:8-10 „Kriszpusz, a zsinagógai elöljáró pedig hitt az Úrban egész háza népével együtt, és a korinthusiak közül, akik hallgatták őt, szintén sokan hittek, és megkeresztelkedtek. Az Úr egy éjjel látomásban ezt mondta Pálnak: Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass: mert én veled vagyok, és senki sem fog rád támadni és ártani neked, mert nekem sok népem van ebben a városban.”

A mai megválaszolásra váró kérdésünk az, hogy érdemes-e olyanokkal jót tenni, segíteni, vagy azokért nagyobb áldozatot vállalni, akik az ellenségeink, és soha nem fogják azt jóval viszonozni? Érdemes-e azoknak elmondani az evangéliumot, és befektetni időt, energiát, esetleg pénzt, akik el fogják utasítani, sőt bántani fognak érte? Honnan jön az erő a hívő embernek akkor, amikor ilyen élethelyzetbe kerül? A választ ezekre a kérdésekre mindenképpen az igében fogjuk megtalálni.
Úgy vagyunk vele, hogy automatikusan az a válaszunk ezekre a kérdésekre, hogy természetesen érdemes, és vállaljuk a kockázatot. Sajnos, az esetek többségében, amikor csak esélye van annak, hogy mindazt megtapasztaljuk, amit Pál, megfutamodunk. Hogy lehet ezt elkerülni? Az ige azt mondja, hogy nézzük azokat, akik a munka által Isten országához tartoznak (sánta); másodsorban ne engedjük, hogy a hitetlen emberek értékelése befolyásolja önazonosságunkat, szolgálatunkat; és nem utolsó sorban vegyük körül magunkat megbízható, hiteles testvérekkel.

Ferkő Attila

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
4 + 4 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Tit 3:1–2 „Emlékeztesd őket arra, hogy rendeljék alá magukat az uralkodóknak és a felsőbbségnek: engedelmeskedjenek, és legyenek készek minden jó cselekedetre. Senkit se szóljanak meg, kerüljék a viszálykodást, legyenek megértők, teljes szelídséget tanúsítva minden ember iránt.”

Az, ahogyan többek között a hatóságokhoz és a felsőbbségekhez viszonyulunk, világosan megmutatja, mennyire vesszük komolyan az Úr Jézus szelídlelkűségben való növekedésre felszólító parancsát. Mai igénk teljes szelídséget kér tőlünk, kivétel nélkül minden ember iránt. Szerető családtagjainkhoz, jóbarátainkhoz még képesek vagyunk úgy-ahogy szelídséggel viszonyulni, de milyen magatartást tanúsítunk a nehéz természetű, erőszakos, minket kihasználó vagy elnyomó emberekkel szemben?