2023. június 1., csütörtök

DÉLELŐTT | 
A halandónak halhatatlanságba kell öltözni

Igehely: 1Kor 15:50-58; Kulcsige: 1Kor 15:53 „Mert e romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és e halandónak halhatatlanságba.”

A korinthusi gyülekezet különféle téveszmék igézete alatt állt. Egyike ezeknek az volt, hogy Isten országa már a földön is megvalósítható, ha tudjuk az örök élet titkát. Szakaszunkban, a feltámadás gondolatát felhasználva, Pál apostol rámutat, hogy nem a föld, hanem a menny lesz a tökéletesség helye. A titok nem az, hogy hogyan valósíthatjuk meg az örök életet a földön, hanem hogy a földön nincs tökéletesség. Minden, ami földi, meg van fertőzve a bűntől. A földi test (még a hívő emberé is) magában hordozza a romlandóságot, erőtlenséget, érzékiséget, gyalázatot (15:42–48). Ezért van az, hogy a keresztyén ember élete során folyamatosan küzd a kísértéssel, legyen az szenvedélybetegség, anyagiasság, irigység vagy pletykálkodás. Földi életünk nem tökéletes, mert ebben a testben nem is lehet tökéletes. Ezért Pál két következtetést von le: (1.) Az örökkévalóság azért lesz tökéletes, mert semmi földi nem megy oda be; és (2.) az egyetlen dolog, ami mégis bejut a mennybe, az Úrért való fáradozásunk jutalma (58.v.).
Imádkozzunk azért, hogy semmilyen földi dolog ne kössön a halandósághoz, és hogy ne fáradjunk bele az Úr munkájába!

Dr. Biró Zoltán

DÉLUTÁN | 

A törvény leleplezi a bűnt

Igehely: Róm 7:7-13; Kulcsige: Róm 7:7 »Mit mondjunk tehát? A törvény bűn? Szó sincs róla! Viszont a bűnt nem ismerném, ha nem ismertem volna meg a törvény által, és a kívánságot sem ismerném, ha a törvény nem mondaná: „Ne kívánd!”«

A mai igeszakasz megértéséhez elengedhetetlen megérteni a 6. rész fő üzenetét: „A bűn nem fog uralkodni rajtatok, mert nem a törvény, hanem a kegyelem uralma alatt éltek” (14.v.). A kegyelem alatt élni azt jelenti, hogy Isten jóságát és szeretetét semmilyen módon nem tudjuk kiérdemelni, és ez alázatra, hálára és szolgálatra ösztönöz.
Pál a 7. részben azt írja le, hogy milyen katasztrofális következménye lenne, ha a kegyelem mellett a törvénynek is meg akarnánk felelni. Mi is beleeshetünk ebbe a csapdába. Például néhány éve úgy döntöttem, hogy feladom a tévénézést, és még ma is emlékszem arra, hogy milyen büszke voltam, amikor ismerőseim megnéztek valamit, és én nem tettem. Egyfajta lelki gőgöt éreztem, és ez azért volt, mert amikor a törvény alatt élünk, akkor könnyen ítéletet mondunk mások felett, és leírjuk őket.
A kegyelem alatt élni szabadságot ad arra, hogy szeressük embertársunkat feltétel nélkül, ahogy Krisztus szeretett minket, de ha visszamegyünk a törvény uralma alá, akkor erőt adunk a bűnnek, ami a törvény (ítélkezés) által megöli a szeretetteljes emberi kapcsolatokat.
Imádkozzunk, hogy mindenkor a kegyelem, és ne a törvény hatalma alatt éljünk!

Dr. Biró Zoltán

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
9 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Jn 14:12–17 Kulcsige: Jn 14:13-14 „Amit csak kértek majd az én nevemben, megteszem, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban; ha valamit kértek tőlem az én nevemben, megteszem.”

Az Úr Jé­zus­nak van egy kü­lön­le­ges ígé­re­te szá­munk­ra: hozzá for­dul­ha­tunk a ké­ré­se­ink­kel. Mind­azt, ami meg­egye­zik aka­ra­tá­val, és amit meg­ígért az övé­i­nek, bát­ran kér­het­jük az Ő ne­vé­ben. Biz­tat, hogy kér­jünk, ke­res­sünk, zör­ges­sünk (Mt 7:7–11). Van, hogy Isten nem úgy hall­gat­ja meg ké­ré­se­in­ket, ahogy mi azt sze­ret­nénk, de min­dig meg­hall­gat­ja. Van, hogy nem úgy kap­juk meg, ahogy azt el­gon­dol­tuk, és nem akkor, ami­kor mi akar­tuk. De Ő job­ban tudja, hogy mikor mire van szük­sé­günk, és biz­to­san a ja­vun­kat akar­ja.