2023. november 28., kedd

DÉLELŐTT | 
Erőt adó álmot ad Isten

Igehely: Bír 7:9-15; Kulcsige: Bír 7:15 „Amikor Gedeon meghallotta az elmesélt álmot és annak a megfejtését, leborult imádkozni. Azután visszatért Izráel táborába, és azt mondta: Keljetek föl, mert kezetekbe adta az Úr Midján táborát!”

Az isteni kijelentés igazát – „az én erőm erőtlenség által ér célhoz” (2Kor 12:9) – a Szentírás és a misssziótörténet egyaránt hitelesíti. Ezt látjuk az alkalmatlansága miatt vonakodó és félelmeivel viaskodó Gedeon esetében is, akit végre is egyszerű falusi legényből maga az Úr formál olyan hadvezérré, aki belefér a hithősök bibliai névsorába is (vö. Zsid 11:32).
Isten meglepő módot választott Gedeon felkészítésének bevégzésére. Nem közvetlenül szólítja meg, hanem egy másoknak, ráadásul ellenségeinek adott álom és annak magyarázata által. Ebből Gedeon nemcsak bekövetkező győzelméről értesül, hanem megérti eszköz szerepét is, amit három évezred múltán egy erdélyi költő így fogalmaz meg: „És hogyha néha-néha győzök, / Ő járt, az Isten, járt előttem, / Kivonta kardját, megelőzött”. Gedeon immár kész az Úrtól rábízott feladatra. Ezt, Istent és társait illető két megnyilatkozása igazolja: „leborult imádkozni. Azután visszatért Izráel táborába, és azt mondta: Keljetek föl, mert kezetekbe adta az Úr Midján táborát”.
„Tégy foglyoddá, Uram, / Akkor szabad leszek; / Késztess megadnom önmagam, / Győzelmet úgy veszek!” (HH 714)

Győri Kornél

DÉLUTÁN | 

Fölkelsz… a végső napon

Igehely: Dán 12:1-3, 13; Kulcsige: Dán 12:13 „Te pedig menj a vég felé! Elpihensz majd, de fölkelsz kijelölt sorsodra a végső napon!”

Halandó emberek milliárdjai ragadják meg boldogan Urunknak Dániel által közölt kijelentését: „fölkelsz… a végső napon”. Ezáltal szabaddá lettek azok, „akik a haláltól való félelem miatt egész életükben rabok voltak” (Zsid 2:15).
Szabadságérzetedhez Istenünk felelősségérzetet is kapcsol, amikor emlékeztet, hogy feltámadásod „kijelölt sorsodra” történik, amelyet majd az isteni Bíró jelöli ki, halálod előtti életedet mérlegre téve, úgy, ahogy ezt az utolsó ítéletről szóló példázat (Mt 25:31-46) érzékletesen elénk tárja. Ha Megváltónkat szolgáltuk, akár embertársainkon keresztül is, akkor magához hív, örök országába: „Jöjjetek, Atyám áldottai!” Ha tőle, és embertársainktól szeretetlenül elfordultunk, Ő is elküld: „Menjetek… az ördögnek… elkészített örök tűzre!”
Egyértelmű, hogy feltámadásod utáni sorsod földi életedben dől el. Ezért, ha már átadtad magad az Úr Jézusnak, el ne veszítsd a megnyert Életet! Ha még nélküle jársz, ragadd meg Őt, az Életet! Válaszd még ma!
„Ha Krisztusé volt életem, / És Benne nyugszom el, / Testem, bár sír mélyén pihen, / Majd fényben támad fel” (HH 27:4)

Győri Kornél

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
12 + 5 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Mt 12:15–21; Kulcsige: Mt 12:18 „Íme, az én szolgám, akit kiválasztottam, akit én szeretek, akiben gyönyörködöm! Lelkemet adom neki, és ítéletet hirdet a népeknek.”

Jézus a küldetése által a próféciákat teljesítette be. Bárhova ment, összegyűlt a tömeg, „ő pedig meggyógyította mindnyájukat.” Azonban megparancsolta nekik, hogy ,,ne fedjék fel, kicsoda ő.” Ezt nem félelemből tette, hanem azért, hogy: „hogy beteljesedjék, amit Ézsaiás prófétált.”