2023. november 6., hétfő

DÉLELŐTT | 
Mária, aki megkente Jézus Krisztus lábát

Igehely: Jn 12:1-8; Kulcsige: Jn 12:3 „Mária ekkor elővett egy font drága valódi nárdusolajat, megkente Jézus lábát, és hajával törölte meg; a ház pedig megtelt az olaj illatával.”

Jézus egy számára kedves betániai családnál vacsorázott. Sokszor megpihent ott a munka terhétől és a világ zajától. Jézus nagyon szerette őket, hiszen Lázárt, Márta és Mária testvérét a halálból támasztotta fel. Mi is szívesen időzünk olyan ismerősökkel, akik szeretnek s megvendégelnek. Akár ez az alkalom is lehetett volna egy jó ünnep, de közeledett Jézus szenvedése, és csak néhány napja volt a kereszthaláláig. Mária ekkor kente meg a Mester lábait egy drága nárdus olajjal, hajával pedig megtörölte azt. Júdás, az áruló nem hagyta szó nélkül. Szerinte inkább el kellett volna adni, és az árát a szegényekre fordítani. Mi már tudjuk, milyen hamis indíték volt szavai mögött. Jézus helyretette őt, megvédve és helyeselve Mária tettét: „Hagyd, hiszen temetésem napjára szánta, mert a szegények mindig veletek lesznek, de én nem leszek mindig veletek” (7-8. v.).
Neked mennyire drága az Úr Jézus? Szívesen töltesz időt vele? Olvasod rendszeresen a Bibliát, hogy megismerhesd Őt? Ha úgy érzed, változnod kell, ma még megteheted. Imádkozva kérd az Ő segítségét, hogy újítson meg.

Simon András

DÉLUTÁN | 

A testvéri szeretet gyönyörűsége

Igehely: Zsolt 133:1-3 „Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! Olyan ez, mint mikor a drága olaj a fejről lecsordul a szakállra, Áron szakállára, amely leér köntöse gallérjára. Olyan, mint a Hermón harmatja, amely leszáll a Sion hegyére. Csak oda küld az Úr áldást és életet mindenkor.”

A mi családunk elég népes, és gyakran vagyunk együtt több napon át. A közös együttlétek legszebb pillanatai azok, amikor Igét olvasunk, énekelünk és imádkozunk. Dávid valami hasonlót tapasztalt meg a gyülekezetben, és ugyanezt élhetjük át mindig Isten házában, az Ő jelenlétében. Jó és gyönyörűséges együtt lenni, dicsőíteni és magasztalni mennyei Atyánkat. A királyok és papok felkenetési olaja a fejről aláfolyva jelezte az áldás bőségét. Hogy Isten minket is kiválasztott, elhívott a követésére, királyi papokká avatott, szent népévé tett, nem a mi érdemünk, ez csupán kegyelem. Nagyon felemelő tudni azt, hogy Isten mennyire jó és kegyelmes. Bőségesen meg akar áldani téged, a családod és a gyülekezeted, hogy eszedbe ne jusson máshol keresni boldogságot, csak Őnála. Dávid szerint olyan ez, mint a Hermon üdítő harmatja, amely felfrissíti a kiszáradt földet. Kedves barátom, élj egyetértésben a testvéreiddel! Szeresd szívből a gyülekezetet, Istent és az Ő népét. Ahol ilyen egység van, oda küld az Úr áldást és életet mindenkor. Ez gyönyörűséges.

Simon András

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
3 + 6 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Ef 5:1–14; Kulcsige: Ef 5:9 „A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség.”

Elgondolkodtam rajta, mit is jelent Isten követőjének lenni? Gyermekeinket látva, akik akarva, akaratlanul is, de utánoznak minket, szülőket, valahogy így kellene nekünk is, hívőknek az Úr Jézust leutánozni. Úgy, hogy szeretjük embertársainkat (mert ő előbb szeretett minket), és közben tartózkodunk a gonosztól. Ha világosságban járunk (ő maga a Világosság), az ő fényében, akkor az ő követésének, utánzásának gyümölcsei láthatóvá kell, hogy legyenek az életünkben. Olyan krisztusi jellemvonások, mint jóság, igazság, egyenesség, amiről az Ige ír, jellemzik-e életünket? Kiviláglanak-e?