2023. november 9., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Erzsébet, egy boldog asszony

Igehely: Lk 1:39-45; Kulcsige: Lk 1:45 „Boldog, aki elhitte, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neki.”

Minden ember szívében ott él a boldogság utáni vágy. Ha egy felmérést készítenénk arról, hogy ki szeretne boldog lenni, gondolom, a legtöbb ember lelkesen igennel válaszolna, bár az árát már kevesen fizetnék meg. A boldogság feltétele az engedelmesség Istennek. Elfogadni azt az életutat, amit Ő szánt nekünk, nem mindig egyszerű, de annál áldottabb lehetőség. Erzsébetet kiválasztotta Isten, hogy általa szülessen meg a Messiás előhírnöke. Jézus azt mondta róla, hogy asszonytól született nem volt nagyobb Jánosnál. Mária látogatásakor Erzsébet csodálatosan megtelik Szentlélekkel, és a magzat is megmozdult méhében. Mindketten isteni kijelentésre kapták különös küldetésre szánt gyermeküket, ők pedig boldogan, lelkesedéssel vállalták a hivatást. „Boldog aki hitt, mert beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neki”, vallja meg hálaénekében Erzsébet. Te el tudod fogadni Isten tervét az életedre? Boldog vagy jelenleg küldetésedben? Ha igen, ez annak a jele, hogy teljesíted Isten akaratát. ,,Boldog mindenki, aki az Urat féli, és az Ő útjain jár.” (Zsolt 128:1)

Simon András

DÉLUTÁN | 

Szolgálatra késztető szeretet

Igehely: 2Kor 5:11-15; Kulcsige: 2Kor 5:14-15 „Mert Krisztus szeretete szorongat minket, mivel azt tartjuk, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor mindenki meghalt; és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt.”

Amíg teljes idejű lelkipásztorként be nem álltam a lelki munkába, nem értettem világosan Jézus szavait: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés.” Mindig azt gondoltam, van sok lelkipásztor, igehirdető, és elég, ha a gyülekezetben érthetően hirdetik az evangéliumot, mert aki akar, az úgyis megtér. Rá kellett ébredjek, hogy az emberek megtérése érdekében sok bizonyságtevőre van szükség a hétköznapokban. Be kell mutatni nekik életünkben Isten jóságát, szeretetét, megmentő kegyelmét. Egy jubileumi ünnepen egyik egyház képviselője kissé dühösen mondta: Miért hirdetik a baptisták mindig a megtérést? Végülis mind keresztyének vagyunk, nem vagyunk mi barbárok! Majd egy egyszerű választ kapott az utána szóló baptista lelkipásztortól:
Testvér, mi ezt olvassuk a Bibliában: „Ismervén tehát az Úrnak félelmét, embereket térítünk …” (11. v. - Károli) Isten szeretete arra késztet minket, hogy mivel Krisztus meghalt értünk, mi ezután ne önmagunknak éljünk, hanem annak, aki értünk meghalt. Ez a szolgálat lényege. „Szeress és szolgálj, amíg lehet! Ki tudja meddig tart életed? (HH 424)

Simon András

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
11 + 8 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.