2023. szeptember 27., szerda

DÉLELŐTT | 
Isten megrázza a világmindenséget

Igehely: Zsid 12:25-29; Kulcsige: Zsid 12:27 „A „még egyszer” pedig azok megváltozását jelenti, amelyek mint teremtett dolgok megrendülhetnek, hogy megmaradjanak a rendíthetetlenek.”

A fejlett nyugati társadalom egy kényelmes világot teremtett, amihez egyre inkább hozzászokunk. Ennek egyik következménye (vagy éppen tudatos alakítása?) a jóságos Isten képe, aki mindenkit szeret és elfogad. Az ige itt másfajta képet mutat Istenről: a mi Istenünk megemésztő tűz.
Ő nem ígérte, hogy mindvégig kesztyűs kézzel fog bánni az általa teremtett világgal. A végidőkről sem fényes képet, hanem ijesztő leírást ad a Biblia. A levél írója párhuzamot von az ó és az új szövetség között, s ennek a párhuzamnak egyik eleme a sínai-hegyi megrendítő esemény, amely bármennyire rémítő volt is, valószínűleg csak a Sínai-hegyre és közvetlen környezetére korlátozódott. Ezzel szemben a végső „megrázás” a teljes földre és a kozmoszra (egek) is kiterjed. Nincs előle menekvés, nincs ellene földi biztosítás, csak mennyei: ha megnyertük a mozdíthatatlan országot, az megmarad.
Hálás vagy-e ezért a rendíthetetlen országért, vagy inkább a földi veszteségeidet siratod? Kimutatod-e ezt azzal, hogy szolgálsz Istennek?

Szekrényes József

DÉLUTÁN | 

Igeolvasás a böjt napján

Igehely: Jer 36:1-8; Kulcsige: Jer 36:6 „Azért menj el te, és az Úr házában a böjt napján olvasd fel a nép előtt a tekercset, amelyre diktálásom után leírtad az Úr igéjét. Olvasd fel azok előtt a júdaiak előtt is, akik a városaikból érkeztek!”

Micsoda visszás helyzet! Egyrészt a vallásos élet megy a maga útján, nincs arra panasz, hogy a nép ne látogatná az Úr házát, sőt, általános böjtöt is tartanak, és nemcsak Jeruzsálemből, hanem Júda városaiból is eljön a nép. Másrészt az a próféta, aki által az Úr szól, nem teheti be a lábát a templomba. Keresik az Urat a templomban, még böjtölnek is, de az Úr nincs ott. Aki bujdosásban él, az kapja a kijelentést.
A templomba járás, de még a böjt sem garantálja az Istennel való találkozást. Jeremiás szorult helyzete ellenére talál megoldást, hogy eljuttassa az Úr üzenetét a néphez. Hiszen ez az ő elhivatása. Istenhez hasonlóan ő sem mond le arról a népről, amely elfordult tőle. Hisz az ige erejében, és mindenképpen el akarja juttatni azt a lehető legnagyobb hallgatósághoz. Végül egy engedelmes szolga közvetítésével mindez sikerül. Az Úr aktuális, nem simogató, de igaz üzenete hangzik a templomban, a böjt napján. Még egy lehetőség a megtérésre.
Te hogyan hallgatod az Úr igéjét az Ő házában? Csak akkor hallod meg, ha kedvedre való? Meg tudod érteni, hogy ha ítéletet is hallasz belőle, az azért van, mert Isten szeret téged, és a megtérésedet akarja?

Szekrényes József

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
3 + 3 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Kor 4:14–21 Kulcsige: 1Kor 4:21 „Mit akartok? Bottal menjek hozzátok, vagy szeretettel és szelíd lélekkel?”

A sze­re­tet és a sze­líd­ség nem zárja ki az ostor, a bot – vagy­is a ke­mény, ér­zel­mek­kel fű­tött dor­gá­lás – al­kal­ma­zá­sát. Sőt! Van­nak hely­ze­tek, ami­kor ezek­hez kell fo­lya­mod­ni, szó sze­rin­ti ér­te­lem­ben is. Ha eze­ket az esz­kö­zö­ket „a sze­re­tet kar­já­val moz­gat­ják” (C.H. Spur­geon), abból nem ke­let­kez­het kár. Csak az az ember tud he­lye­sen bánni ezek­kel az esz­kö­zök­kel, aki előbb ön­ma­gát fe­nyí­ti és fe­gyel­me­zi meg, aki fo­lya­ma­tos os­to­ro­zás alatt áll. Ne­künk is min­dig ke­zünk ügyé­ben van a „bot”. Tud­juk-e ren­del­te­tés­sze­rű­en hasz­nál­ni?