2024. április 4., csütörtök

DÉLELŐTT | 
A kősziklán építem fel egyházamat

Igehely: Mt 16:13–20; Kulcsige: Mt 16:18 „Én pedig ezt mondom neked: Te Péter vagy, és én ezen a kősziklán építem majd fel egyházamat, és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta.”

Az Úr Jézus kérdést tett fel a tanítványoknak: Kinek mondják az emberek az Emberfiát? Péter adta meg a helyes választ: Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia! Erre a tényre épül fel az egyház. Az Isten Fia a kőszikla, a biztos alap, akire építhetünk, akire bátran támaszkodhatunk minden kísértés idején. Az ige más helyeken is úgy mutatja be Jézus Krisztust, mint kősziklát (1Kor 10:4, Róm 9:33, Mt 7:24, 1Pt 2:4–5). Amikor Jézus azt mondja: „Te Péter vagy”, ezalatt kőszikladarabot kell értenünk, ezt erősíti meg az eredeti szöveg is. A kőszikla Jézus Krisztus. Péter ráhelyezett petrosz, kődarab. Amíg a kősziklán van, addig a helyén van, betölti a küldetését, ha leválik a kőszikláról, idegen erők hatása és irányítása alá kerül, melyek tagadást és elsodródást okoznak.

Mi is határozottan kell higgyük és valljuk, hogy Jézus Krisztus az élő Isten Fia és a mi kősziklánk is. A vele való kapcsolat az alap, amit megerősít a Biblia tanítása, az imaélet. Maradjunk a kősziklán, hogy értékes életünk és szolgálatunk legyen, és megmaradjunk a viharokban, erősen állva, hozzá ragaszkodva.

„Számomra nincsen más remény, Jézus vérében bízom én, magamban én semmi vagyok, az ő nevében bízhatok. Krisztus lett a Sarokkő, bűnösnek megmentő, Kőszikla viharban, ő az Úr.” (Edward Mote)

Budai Lajos Dániel

DÉLUTÁN | 

Pál boldog reménysége

Igehely: ApCsel 24:10–16; Kulcsige: ApCsel 24:15 „És azt remélem Istentől, hogy – amit ők maguk is várnak – lesz feltámadásuk mind az igazaknak, mind a gonoszoknak.”

Pál apostol bizonyságot tett Istenről Félix helytartó előtt. Ananiás főpap, néhány vén, és Tertullusz, az ügyvéd panaszt tettek ellene, hogy lázadást szított, és a templomot is meg akarta szentségteleníteni. Pál szót kap, elmondja, hogy imádkozni jött Jeruzsálembe, nem ment sem a templomba, sem a zsinagógákba, lázadást sem szított. Azt viszont vallja (15.v.): szolgálni Istennek úgy kell, hogy az megfeleljen a törvénynek és a próféták könyvében leírt kijelentésnek, és azt is reméli, lesz feltámadásuk mind igazaknak mind a gonoszoknak. Pál apostol a meggyőződését mondja el bátran és boldogan. Tudja, hogy összhangban van ez az isteni kijelentéssel. Feltámadásba vetett hite sem kitalált eszme, hanem Jézus Krisztus feltámadása és ígérete van mögötte.

Van-e ilyen boldog reménység a szívünkben, mint Pál apostolnak? Nagy biztonság az, ha Isten oltalmában élek, és hiszem az igéit. Törekedjünk arra, amire Pál apostol is, hogy lelkiismeretünk mindenkor tiszta legyen Isten és ember előtt, hogy majd az igazak feltámadásában részesüljünk.

„Bárcsak Krisztus égi fénye rólunk is visszatükröződne! Hadd lássák meg az emberek rajtunk, bűnünk terhétől megszabadultunk. Világíts, világíts!” (HH 383.)

Budai Lajos Dániel

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
6 + 0 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Mt 22:15–22; Kulcsige: Mt 22:21 „Azt felelték: A császáré. Ő akkor ezt mondta nekik: Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené!”

Heti sorozatunkban nyomon követhettük az ellentétet, ami a krisztusi és a farizeusi gondolkodás között fennállt. Ezek a vezetők, akik a hit és az üdvösség útjának őrei kellett volna, hogy legyenek, valójában gyümölcstelen fügefák, engedetlen fiak és gonosz szőlőmunkások voltak. Egy újabb ravasz csellel próbálják lejáratni Jézust, hogy saját tekintélyüket védjék. A vége az lett, hogy saját csapdájukba estek, és önmagukat járatták le. Annyira megszégyenültek, hogy többet kérdezni sem mertek (22:46).