2024. január 24., szerda

DÉLELŐTT | 
A böjt és Isten országa

Igehely: Mt 6:16–18; Kulcsige: Mt 6:16 „Amikor pedig böjtöltök, ne nézzetek komoran, mint a képmutatók, akik eltorzítják arcukat, hogy lássák az emberek böjtölésüket.”

Az őszinte istenkeresés egyik módja a böjtölés. Az Úr Jézus azt tanítja a böjtölésről, hogy ezt az Isten és ember közti szoros kapcsolatban kell megélni. Annyira fontos Isten jelenléte, a vele való közösség, hogy emellett eltörpül minden más. Még a legfontosabb fizikai szükségletek, mint az evés, ivás is háttérbe szorulnak. Isten jelenléte teljesen elég.

A farizeusok viszont eltorzított arccal az emberek figyelmét próbálták magukra vonni. De ez nem értelmes Istenkeresés. Fel is teszik a kérdést az Ézsaiás 58:3-ban: „Miért böjtölünk – kérdik –, ha te meg sem látod, miért gyötörjük magunkat, ha nem akarsz tudni róla?” Isten nem azt akarja, hogy csupán megsanyargassuk magunkat, hanem azt, hogy bocsássuk szabadon az elnyomottakat, tegyünk jót a nyomorultakkal, ne zárkózzunk el testvéreink elől. Akkor tapasztaljuk meg a böjt áldásait (Ézs 58:6–14).

Amikor böjtölsz, teljesen Istenre figyelj; ezt tedd titkon, és Atyád megfizet nyilván. Nagyon áldott dolog, ha az őszinte böjt és ima után van imameghallgatás.

Gombos Miklós

DÉLUTÁN | 

Győzelme a halál felett

Igehely: Ézs 25:7–9; Kulcsige: Ézs 25:8 „Véget vet a halálnak örökre! Az én Uram, az Úr letörli a könnyet minden arcról. Leveszi népéről a gyalázatot az egész földön. – Ezt ígérte az Úr!”

A halál fogalma és valósága ismeretlen volt az ember életében, amíg ismeretlen volt a bűn. Ahogy bejött az ember életébe az első bűn, úgy bejött a halál is. Az embert a bűn a halál állapotába taszította, nem volt lehetősége a szabadulásra. Szükség volt valakire, akit nem fertőzött meg a bűn, és a halál fölött állt. Jézus az, aki kifizette a bűn büntetését, eleget tett Isten jogos ítéletének. „Ahol tehát nincs többé bűn, ott megszűnik a halál.” Aki hisz Jézusban, az nem hal meg soha, sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe (Jn 5:24). „Teljes a diadal a halál fölött!” (1Kor 15:54). Jézus Krisztus dicsőséges testben támadott fel, és benne beteljesedett az ige. Legyőzte a halált. Ő él, és mi is élni fogunk (Jn 14:19).

Ez a reménység már most örömmel tölthet el minket. Olyan reménység ez, amely nem szégyenít meg! „Itt van a mi Istenünk, … benne reménykedtünk, vigadjunk és örüljünk szabadításának!” (Ézs 25:9)

Gombos Miklós

 Napi áhítat

Igehely: Róm 6:1–8; Kulcsige: Róm 6:6 „Hiszen tudjuk, hogy a mi óemberünk megfeszíttetett vele, hogy megerőtlenüljön a bűn hatalmában álló test, hogy többé ne szolgáljunk a bűnnek.”

Hála Istennek, hogy kijelentette ezeket a csodás igazságokat Pálon keresztül! Harcolunk, küzdünk az óemberünkkel, öldököljük, levetkőzzük, olykor mégiscsak kibújik vagy akár előtör belőlünk. „Vergődik az óember a kereszten.” – fogalmazta meg egy teológustársunk, amikor rosszat tapasztalt. Ez a lényeg! Isten célja, hogy megerőtlenüljön, érvényét veszítse, végső soron megsemmisüljön a régi életünk. Nekünk is célunk, hogy elszakadjunk a bűnben maradásnak (1.v.) még a gondolatától is; a bűnnek szolgálástól eljussunk a bűntől való megszabadulásig (7b.v.).