2024. június 12., szerda

DÉLELŐTT | 
Isten szeretete ragadós

Igehely: 1Jn 4:7–11; Kulcsige: 1Jn 4:11 „Szeretteim, ha így szeretett minket Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást.”

Kristálytisztán fogalmaz János apostol a szeretetről. Ha szeretjük egymást, ezzel, mint egy anyakönyvi kivonattal bizonyítjuk, hogy Istentől születtünk. Aki nem szeret, annak nem sok köze van Istenhez. Isten a legnagyobb példa abban, hogy hogyan kell szeretni. „Abban nyilvánult meg az Isten irántunk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk Őáltala.” Ez a szeretet nem értelmetlen, hanem Isten saját magát halálba adó, s ezáltal életet ajándékozó cselekedete volt érettünk.

Isten szeretettől „ragadós” keze, ha valakit megragadott, akkor az összekenődik ezzel a „ragasztóval”. Nem gond ezzel a mázzal hozzáérni valakihez, bárkihez. Nem szoktak neheztelni emiatt.

Nehogy lemosd! Inkább nyúlj bele könyékig, s aztán vegyülj az emberek közé: akár ellenség is legyen az. Öleld magadhoz őket, még akkor is ha gyalulatlanok vagy „szálkásak”!

Isten is ezt tette veled!

Domokos Ernő

DÉLUTÁN | 

A megtéréshez méltó élet

Igehely: ApCsel 26:19–20 „Ezért, Agrippa király, nem voltam engedetlen a mennyei látomás iránt, hanem először Damaszkuszban és Jeruzsálemben, majd Júdea lakóinak és a pogányoknak hirdettem, hogy térjenek meg, forduljanak az Istenhez, és éljenek a megtéréshez méltóan.”

Igénkben azt látjuk, hogy Pál apostol (Saulus) megtérését követte az engedelmesség és a bizonyságtevő élet. Engedelmes volt a hívásnak, a mennyei látomásnak, és követte a parancsot, amit kapott Istentől, mert a megtéréshez illik az engedelmesség és a bizonyságtevés. Pál nem szűnt meg bizonyságot tenni, úgy ahogy kapta a megbízást. Az Úr így beszél Pálról: „Menj el, mert választott eszközöm ő, hogy elvigye a nevemet a népek, a királyok és Izráel fiai elé” (ApCsel 9:15b).

Pál hitte azt, hogy ha őt az Úr meg tudta változtatni, akkor ő képes mások életét is megváltoztatni. Hirdette, hogy forduljanak az Úrhoz, és éljenek a megtéréshez méltó életet.

A megtéréshez méltó élet gyümölcstermő élet is. „Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöket!” (Mt 3:8) „A Lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség” (Gal 5:22)

Az egyik tehetségkutató műsor mentora úgy értékelte egy keresztyén lány előadását, hogy fellépésével, megjelenésével közéjük is elhozta a templomot, a mennyet. Milyen a mi hívő életünk? Látják az emberek rajtunk a szentséget?

Gál Bálint

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
13 + 3 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Róm 2:1–10 Kulcsige: Róm 2:10 „Viszont dicsőség, tisztelet és békesség jut majd osztályrészül mindazoknak, akik jót tesznek, először a zsidóknak, majd pedig a görögöknek.”

A Bib­lia két­fé­le em­ber­ről be­szél. Az egyik az, aki sze­re­ti és cse­lek­szi a go­nosz­sá­got, a rosszat; a másik az, aki sze­re­ti és cse­lek­szi az igaz­sá­got, a jót. Isten igaz­sá­go­san fog ítél­ni majd az íté­let nap­ján, és min­den­ki­nek meg­fi­zet cse­le­ke­de­tei sze­rint (Róm 2:6). Vi­szont addig, amed­dig a földi éle­tünk vagy a ke­gyel­mi idő tart, jó­sá­gos ve­lünk. Ő ad nap­sü­tést és esőt jókra is, és go­no­szok­ra is. Ha ma reg­gel fel tud­tál kelni, az is az Ő jó­sá­gá­nak kö­szön­he­tő. Isten jó­sá­ga min­den em­bert meg­té­rés­re ösz­tö­nöz. Saj­nos, nem min­den­ki veszi észre Isten jó­sá­gát.