2024. június 14., péntek

DÉLELŐTT | 
Van, miről tanúskodnunk, dicsekednünk!

Igehely: Gal 6:14–16; Kulcsige: Gal 6:14 „Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével, aki által keresztre feszíttetett számomra a világ, és én is a világ számára.”

Egyszer egy hívő ember a vonaton utazott. Az utasfülkében rajta kívül még három férfi foglalt helyet, akik láthatóan unatkoztak, amint a szerelvény az egyhangú vidéken döcögött. A társalgás is akadozva ment közöttük. Egy idő után az egyikük azt javasolta, hogy kártyázzanak. Igen ám, de csak hárman voltak hozzá. „Bocsásson meg – fordult az egyikük a Bibliáját elmélyülten olvasó férfi felé –, nem társulna hozzánk? Kártyázni szeretnénk.” Erre a kérdezett fölnézett, néhány pillanatig csöndben gondolkodott, aztán a következőket mondta: „Igazán sajnálom a helyzetüket, de nem társulhatok önökhöz, ugyanis a kezem nem az enyém. Isten Fia meghalt értem: megváltott hiábavaló életmódomból, az ő tulajdona vagyok, a kezem is! Nem tehetek vele ilyen dolgot! Eddig a történet.

A kérdés az: bizonyítja-e az életem azt, amit vallok? „Számomra megfeszíttetett a világ, és én is a világ számára”? Isten előtt semmi más nem jön számításba, csak a gyakorlatban megnyilvánuló új teremtés. „Azoknak, akik e szabály szerint élnek, és Isten Izráelének békesség és irgalom.”

Domokos Ernő

DÉLUTÁN | 

Törekedj szent életre

Igehely: Zsid 12:12–15; Kulcsige: Zsid 12:14 „Törekedjetek mindenki iránt a békességre és a szent életre, amely nélkül senki sem látja meg az Urat.”

A szent Isten igényli, parancsolja gyermekeinek, hogy szentek legyenek. „Hanem – mivel ő, a Szent hívott el titeket – ti is szentek legyetek egész magatartásotokban, mert meg van írva: „Szentek legyetek, mert én szent vagyok!” (1Pt 1:15–16)

A szentség egy folyamat Isten gyermekeinek életében. A megtéréssel kezdődik és napról-napra haladunk a szentebb élet felé. Hogyan történik ez az igénk szerint?

Ha van imaéletünk. – Az imádkozás törekvés a szent életre. Az imaélet elengedhetetlen, elmaradhatatlan az életünkből, akár a levegővétel. Ha meglankadnánk, a lecsüggesztett kezeket és az ellankadt térdeket egyenesítsük föl.

Ha becsületesen és igazságosan élünk, ha az élet minden területén ez jellemző ránk. Nincsenek kiskapuk, görbe utak, ha ránk néznek az emberek, azt mondják, hogy milyen becsületes, milyen igazságos! Az ilyen életet más is megkívánja.

Ha békességben élünk – amennyire rajtunk áll – minden emberrel. Ha Istenünkkel személyes kapcsolatot ápolunk, igyekszünk, hogy kegyelme alatt megmaradjunk.

Milyen a mi hívő életünk, napról-napra szentebb? Törekedjünk a szent életre!

Gál Bálint

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
2 + 1 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: 1Sám 10:1–7; Kulcsige: 1Sám 10:6 „Akkor megszáll téged is az Úr lelke, velük együtt prófétai révületbe esel majd, és más emberré leszel.”

Saul elhívásának története nagyon személyes. A felkenetés szertartása kiemeli Sault környezetéből, és elidegeníthetetlen méltóságot ad neki. Így különleges kapcsolatba kerül Istennel, ő mostantól kezdve az Úr felkentje. A felkenés titokban marad Sámuel és Saul között, és csak később válik ismertté a nép előtt is. Sámuel szem előtt tartja Saul gondjait, és bebizonyítja, hogy ő a látó, a próféta, és a jövendő dolgokat előre elmondja (10:2–9).