2024. november 1., péntek

DÉLELŐTT | 
Apollós jó példa a hasznos, építő szolgálatra

Igehely: ApCsel 18:24–28; Kulcsige: ApCsel 18:24 „Eközben Efezusba érkezett egy Apollós nevű alexandriai származású zsidó férfi, aki ékesen szóló és az Írásokban jártas ember volt.”

November elseje a mindenszentek napja. Egy emléknap, amikor az előrement üdvözült lelkekre gondolunk. Hatalmas hála lehet a szívünkben, hogy ma is még van lehetőség a megtérésre, az üdvözülésre.

Az apostolok és Krisztus követőinek életében megláthatjuk Isten munkáját. Felismerhetjük, hogy az evangélium terjedésére Isten az embereket használja. Ahogy olvashatjuk: a hit hallásból van. Micsoda kegyelem, hogy a Jóatya ránk bízza ennek közvetítését, terjesztését, és elhívja erre az összes tanítványát. Apollós életének központi helyén volt a hit. Azt látjuk, kapott is erre ajándékot. Buzgó lélekkel hirdette, és helyesen tanította a Jézusról szóló igéket.

Én hogyan kapcsolódok be az evangélium terjedésébe? A környezetem tudja az evangéliumot? Mindennap kapcsolódunk emberekhez, jobban figyelnek ránk, mint gondolnánk a családban, munkahelyen, a szomszédok stb. Kérjünk bátorságot, bölcsességet, hogy az evangélium hangozzon szavainkból, cselekedeteinkben is látható legyen, hogy évenként minél több ember mondhassa el: nekem van üdvösségem!

Bócsa Roland

DÉLUTÁN | 

Jóra fordított rossz

Igehely: ApCsel 8:1–8; Kulcsige: ApCsel 8:4–5 „Akik pedig szétszóródtak, elmentek, és hirdették az igét. 5Fülöp lement Samária városába, és ott hirdette nekik a Krisztust.”

Az Úr csodásan működik, de útja rejtve van. Amikor az ősegyházról olvasunk, az egyik szemünk sír, a másik nevet. Bennünk van az öröm, amikor olvassuk: egy szívvel és egy lélekkel figyeltek Isten igéjére, szavára, ami élő és ható. Gyógyulások történtek, fizikailag is megtapasztalható volt az Isten csodája. De ha csak a fizikai eseményekre tekintünk, akkor elszomorodhatunk, mert olyan sokan életükkel fizettek Krisztus követéséért. De valamit megértettek. Olyan döntést hoztak, ami átvitte őket a halálból az életbe. Ha meglátjuk, hogy lelki értelemben megváltozott ezeknek az embereknek a jövője, akkor beismerhetjük: megérte! Megéri akár az életünket áldozni a hitünkért, hiszen a földi élet hosszúsága elenyésző az örökkévalósággal összevetve. Micsoda hit, micsoda felismerés! Jézus tanítása nyilvánvalóvá vált: „Mert aki meg akarja menteni az életét, az elveszti azt, aki pedig elveszti az életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt” (Mk 8:35).

A megváltás elfogadása teljesen megváltoztatja a gondolkodásunkat az életről és az igazságról. Imádkozzunk ilyen hitért, megtapasztalásért, látásért, hogy bár a fizikai valóság sokszor mást mutat, az Istennel járás jóra fordítja a rosszat!

Bócsa Roland

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
3 + 14 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 16:6–10 Kulcsige: ApCsel 16:9 „Egy éjjel látomás jelent meg Pálnak: egy makedón férfi állt előtte, és ezekkel a szavakkal kérlelte őt: Jöjj át Makedóniába, légy segítségünkre!”

Pál és Bar­na­bás má­so­dik misszi­ós utat ter­vez­tek (de egy­ál­ta­lán ki­kér­ték az Úr aka­ra­tát? Ap­Csel 15:36). Ezt kö­ve­tő­en Pál el­vált Bar­na­bás­tól, majd át­ha­ladt Frí­gi­án és Ga­lá­ci­án. Pál terve az volt, hogy Ázsi­á­ban hir­des­se az evan­gé­li­u­mot. De a Szent­lé­lek meg­aka­dá­lyoz­ta ezt. Ho­gyan? Az Ige nem tu­dó­sít erről. Pál ekkor Bi­tí­ni­á­ba vette az út­irányt, de oda sem en­ged­te Jézus Lelke. De miért nem kérte ki Pál az Úr ve­ze­té­sét egy stop­táb­la után? Mert Pál nem úgy vé­le­ke­dett a ve­ze­tés­ről, mint mi. Neki vol­tak ter­vei: az evan­gé­li­um hir­de­té­se.