2024. november 2., szombat

DÉLELŐTT | 
Kell Jézus sok szenvedése!

Igehely: Lk 17:22–30; Kulcsige:

Sokszor képzelődöm arról, milyen lehetett Jézus tanítványának lenni. A Mester mellett lenni, bármit bármikor megkérdezni. Látni a csodákat. A szívemben az alapige első mondata fogalmazódik meg vágyként: szeretném meglátni az Úr Jézust! És a vágy bár jó, a Sátán ezt ki fogja használni, hogy félrevezessen minket. Isten igéjére figyeljünk, hogy ne váljunk megtévesztés áldozataivá!

A Mester elkezdi felkészíteni tanítványait arra, hogy nem mindig lesz mellettük. Amire igazán előkészíti tanítványainak a szívét, az a szenvedése. Máshogy fogják látni a Mestert. Nem a nép gondjainak megoldójaként, hanem ő maga válik problémává. Miért? Mert a szolgálata, az alázata, a szeretet, amit képvisel, nem olyan, amilyennek az emberek elképzelik. Nem hoz nekik jövedelmet, hasznot, sőt sokszor igen kényelmetlen. Az emberek Isten nélkül is jól érzik magukat, de aztán rá kell jönniük, hogy jön a pusztulás.

Jézus szenvedéseiben megláthatjuk az ő szeretetét, ami nemcsak a megváltást eredményezte, de az Isten igaz szeretetét is bemutatja. Követőiként a szenvedésre is fel kell készülnünk, de ne feledjük: megéri! Sokaknak lehet ez üdvösségükre.

Bócsa Roland

DÉLUTÁN | 

Romlás vagy áldás a gyülekezetben

Igehely: Jak 3:13–18; Kulcsige: Jak 3:13 „Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz!”

Bölcsesség. Ez egy olyan tulajdonság, ami kívánatos, hasznos. Jakab azonban figyelmeztet, hogy nem mindegy, honnan ered. Csak akkor áldás számomra és a gyülekezet számára, ha felülről, Istentől kaptam azt.

Olvashatunk az Ószövetségben a legbölcsebb emberről, mégsem hithősként emlékezünk rá. Pál apostol is megért ezzel kapcsolatban valamit, amit le is ír a korinthusi gyülekezetnek. Felhívja a figyelmet arra, hogy ez egy jó tulajdonság, de önmagában nem elég. Ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok. Jakab felhívja a figyelmet arra is, hogy nem elég bölcsnek lenni, bölcsen is kell élni. Emellett különbséget tesz az emberi és isteni bölcsesség között.

Jó hír: a felülről származó bölcsesség elérhető, kérhető. Ennek áldásos következményei lesznek életünkben és környezetünkben. Kérjük hát ezt a bölcsességet Istenünktől!

Bócsa Roland

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
6 + 10 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 21:7–14 Kulcsige: ApCsel 21:11 „Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: «Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják.»”

Pál apostol számára nem az volt fontos, hogy neki minden jó és kényelmes legyen, hanem hogy az Úr akaratát teljesítse. Nemcsak a Tíruszban levő tanítványok figyelmeztették, hogy mi vár reá Jeruzsálemben. Ugyanerről tesz bizonyságot maga Pál apostol is Milétoszban, az efézusi véneknek: „fogság és nyomorúság vár reám” (ApCsel 20:23). És így is Jeruzsálem felé tart, mert tudja, hogy ez az Úr akarata, neki ott kell lennie, bizonyságot kell tennie mindarról, amit Jézus Krisztussal személyesen megtapasztalt.