2024. október 2., szerda

DÉLELŐTT | 
A teremtett világ sóhajtozása

Igehely: Róm 8:18-25; Kulcsige: Róm 8:22 „Hiszen tudjuk, hogy az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és együtt vajúdik mind ez ideig.”

Fohászkodik, nyög és szenved ez a világ, amiben élünk. Az egész teremtett világ sóhajtozik (22.v.) és szenved, mintha szülési fájdalom gyötörné. Amikor Ádám vétkezett, engedetlensége nemcsak az emberiségre hatott ki, hanem a teremtett világra is. Átkozott lett a föld. Az ember bűnének következménye viharszerűen söpört végig az egész teremtett világon.

Reménység nélkül nézni az eseményeket és a világot, mint egy süllyedő hajót, kétségbeejtő dolog. De Jézusban és Jézus által minden embernek lehet reménysége! Nem a bűn pecsétje lesz életem utolsó lapjain, mert ennek átkától a Megváltó megszabadított! Megszabadított téged is?

Igaz, testünk még sóhajtozik, a teljes megváltását várva... De üdvösségünk reménységre szól (24.v.), és ha „azt reméljük, amit nem látunk, akkor állhatatossággal várjuk” (25.v). Töltsük hasznosan a várakozás idejét, szolgáljunk könyörgésekkel és jó bizonysággal azok felé, akikben még nem él ez a reménység!

Boncidai János

DÉLUTÁN | 

Ő ad bölcsességet a bölcseknek

Igehely: Dán 2:20-30; Kulcsige: Dán 2:21 „ Ő szabja meg a különböző időket és alkalmakat. Királyokat taszít el, és királyokat támaszt. Ő ad bölcsességet a bölcseknek és tudományt a nagy tudósoknak.”

Amikor Dániel felismerte, hogy milyen nagy a baj, és hogy az életük is veszélyben forog, hazament a társaihoz, és megosztotta velük a helyzetet. A célja nem az volt, hogy immár együtt találjanak ki valami okosat – hiszen Dániel barátai nemcsak fogolytársak, hanem imatársak is voltak! Milyen jó annak az embernek, akinek van élő Istene, és vannak imatársai is, mert nem esik kétségbe, akármilyen nagy is a baj. Okoskodás helyett tehát együtt imádkoztak, és ezáltal nemcsak elismerték, hogy a helyzet megoldása meghaladja a képességeiket, hanem a hitüket is kifejezték: van Isten az égben.

A mindenható Isten pedig úgy látta jónak, hogy megmutassa hatalmát, és bizonyítson azok mellett, akik minden áron bíztak benne. Így Dániel végül nem a mellét verte, hogy milyen kulcsszerepe volt a megoldásban, hanem az ajkát nyitotta meg imádatra: dicsőítette az egek Istenét (Dán 2:20-23).

Mindenható Isten, segíts minket is szintet lépni a kapcsolatainkban, hogy ne csak útitársai vagy padtársai legyünk egymásnak a gyülekezetben, hanem igazi imatársakká is váljunk! Ámen.

Boncidai János

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
7 + 2 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Filem 1:8–14 Kulcsige: Filem 1:14 „Beleegyezésed nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótetted ne kényszerű, hanem önkéntes legyen.”

Pál apostol szeretetteljes szívességkéréssel fordul Filemonhoz, mint testvéréhez az Úrban. Megtehetné, hogy parancsoljon is, de nem teszi. Onézimoszról van szó, aki Filemonnál szolgált és megszökött, de közben Pált és Jézust megismerve megtért, és hasznos lett a szolgálatban. Pál szeretné, ha Filemon visszafogadná őt, aki már neki is hasznos lehet. Pálnak az a szeretetteljes kérése Filemonhoz, hogy úgy fogadja Onézimoszt, mintha magát Pált fogadná. Ez keresztyén kötelessége is lenne, de úgy lenne szép, ha mégis önként, szeretetből fogadná vissza, és nem csupán kötelességből.