2024. október 31., csütörtök

DÉLELŐTT | 
Sokszori megmentés Istentől

Igehely: Zsolt 106:34–48; Kulcsige: Zsolt 106:43-44 „Sokszor megmentette őket, de ők önfejűen engedetlenek maradtak, és mélyre süllyedtek bűneik miatt. Mégis rájuk tekintett nyomorúságukban, meghallgatta esedezésüket.”

Bizalom. Hűség. Isteni tulajdonságok ezek, amelyek megjelenhetnek az emberek életében is. Elmondhatjuk, hogy mindenki szeret ennek élvezője lenni, viszont ezt kimunkálni annál nehezebb. A bizalom és a hűség törékenyek, elég egy rossz mondat, egy hiba, és megkeseredik akár a legerősebb kapcsolat is. Csodálatos azonban az Isten oldalát vizsgálni, ahol ezek tökéletesek, ahogy maga a Teremtő is az. Természetesen vannak élethelyzetek amikor megkérdőjelezzük ezek valóságát, de előbb-utóbb rá kell jönnünk: az Atya túlcsorduló szeretete megmutatkozik akkor is. Mindennel jót munkál.

A Biblia többször hasonlítja az Isten és ember kapcsolatát a menyasszony és a vőlegény kapcsolatához. Melyik az a fél, aki többszörös megcsalás után hűséges tudna maradni? Van-e olyan ember, aki szeretné továbbvinni a párkapcsolatot, ha megbizonyosodna a másik fél sokszoros hűtlenségéről? Isten megteszi! Ezt hívjuk kegyelmi időnek.

„Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól” (1Jn 1:9). Ilyen mérhetetlen nagy az ő szeretete. Hogyan élek hát a lehetőséggel? Isten arra hív, hogy változzunk meg értelmünk megújulásával, hogy megítélhessük, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.

Bócsa Roland

DÉLUTÁN | 

Áldásra fordított átok

Igehely: 4Móz 22:41–23:12; Kulcsige: 4Móz 22:11 „Akkor ezt mondta Bálák Bálámnak: Mit tettél velem?! Elhoztalak ellenségeim megrontására, te pedig megáldottad őket!”

Istenünk hatalmas. Életünk során mégis sokszor úgy érezhetjük, hogy Isten nem ura az eseményeknek. Amikor a gyermekei nehéz élethelyzetbe kerülnek, feltehető a kérdés: Vajon Isten így vigyáz ránk? Bizonyos próbákat, nehézségeket átokként fogunk fel. Pedig az ő hatalma kiterjed még ezekre a területekre is! Sőt! A valóban elhangzott, kimondott átkot is képes áldássá formálni.

Ebben a történetben elhangzik a szándék, de a kimondott szavak már áldásként jelentkeznek. Csodálatos ebben a hatalomban bízni. És eközben mit tapasztal Izráel népe? Tudják a veszélyt? Érzik a fenyegetést? Nem. Csak élik az életüket. Ez velünk is megtörténik naponként! Hiszen a Sátán szándéka az, hogy elválasszon bennünket Istentől.

Hálaokokat meg tudunk fogalmazni, össze tudunk gyűjteni sok mindent az életünkből, de egy vers egyik sora ki tudja terjeszteni a látásunkat: „Hálás vagyok azért, ami nem történt meg.” Nem is tudjuk, mennyi mindentől megóvott minket! Fakadjon hála a szívünkben hatalmáért, gondviseléséért.

Bócsa Roland

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
7 + 7 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 16:35–40 Kulcsige: ApCsel 16:36 „Az elöljárók azt a parancsot küldték, hogy bocsássalak szabadon titeket: most tehát távozzatok, menjetek el békességgel!”

A Fi­lip­pi­ben vég­zett misszió­mun­ka miatt Pál és Szi­lász igaz­ság­ta­la­nul szen­ve­dett, és bör­tön­be ke­rül­tek. Köz­ben a bör­tön­őr meg­tért, és ház­né­pé­vel, akik hit­tek, be is me­rít­kez­tek még azon az éj­sza­kán. A város elöl­já­rói más­nap meg­üzen­ték a bör­tön­őr­nek a tör­vény­szol­gá­kon ke­resz­tül, hogy bo­csás­sa sza­ba­don az apos­to­lo­kat. De mivel nyil­vá­no­san meg­ver­ték, és bör­tön­be zár­ták őket íté­let nél­kül, pedig római pol­gá­rok vol­tak, ezt Pál és Szi­lász nem hagy­ta annyi­ban. Azt kér­ték, hogy jöj­je­nek el az elöl­já­rók, és maguk ve­zes­sék ki őket, ne ti­tok­ban bo­csás­sák el, mint va­la­mi go­nosz­te­vő­ket.