2025. április 18., péntek

DÉLELŐTT | 
Gyalázatos ítélethozatal

Igehely: Mk 15:1–19 Kulcsige: Mk 15:15 „Pilátus pedig, minthogy a sokaság kedvére akart tenni, szabadon bocsátotta nekik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatta, és átadta, hogy megfeszítsék.”

Mivel szoktad kezdeni a napot, amikor korán reggel felébredsz? A vallásos vezetők korán reggel megkötözték Jézust, és átadták Őt Pilátusnak. Emlékszel olyan esetre, amikor egy tömeg nem józanul és bölcsen hozott döntést, hanem úgy, hogy valaki a háttérből félrevezette, és alattomosan befolyásolta őket? Mit szólnál, ha téged ítélnének így el?

Pilátus megpróbálta rávenni Jézust, hogy védje önmagát, de Ő nem tette. Isten Fiának gyalázatos elítélése bemutatja a bűnös ember eltorzult jellemét. Ha nem az én életemről van szó, akkor engedem, hogy a csoportszellem könnyen befolyásoljon. A tömeg azt kiáltotta: „Feszítsd meg!” Neked lett volna bátorságod, hogy mást kiálts?

A Jézusról való gyalázatos ítélethozatal azt bizonyítja, hogy nagy szükségünk volt Isten kegyelmére, amely Jézus szenvedése, halála, áldozata által adott számunkra bűnbocsánatot és új életet.

Mint Isten gyermeke, állj meg szilárdan, amikor Isten igazsága mellett igaz ítéletet kell hoznod! Ne engedd, hogy a gonoszok befolyásoljanak!

Kulcsár Attila

DÉLUTÁN | 

A Király halála

Igehely: Mk 15:20–37 Kulcsige: Mk 15:26 „Felirat is volt a kereszten az ellene szóló vádról, amely így szólt: A ZSIDÓK KIRÁLYA.”

Mikor érezted magad a legmagányosabbnak? Mikor kellett először szembenézned azzal, hogy egy szeretted meghalt? Nem könnyű szenvedni. Még nehezebb magányosan szenvedni! Hogyan kezeljük azt, amikor valaki meghal a szeretteink közül?

Jézus, az Úrtól küldött áldott Király, a kereszten függ és haldoklik. A főpapok, de a nép is gúnyolta, miközben Ő csendesen tűrt és szenvedett. Bűneink, amelyek elválasztottak bennünket mennyei Atyánktól, mind Jézus vállára nehezedtek, és mivel magára vette azokat, elválasztották Őt is az Atyától.

Három órán át sötétség lett. A bűn sötétségét jelképezte ez. A sötétség végén, három órakor Jézus felkiáltott: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?”

Jézus követésében a hívő emberek is néha magányosan szenvedhetnek. Jézus kilátásba helyezte, hogy a követői is szenvedni fognak. Ilyen körülményekben emlékezzünk arra, amit Jézus értünk tett. Készen vagy-e Jézust követni, akkor is, ha egyedül kell szenvedned? Készen vagy-e meghalni is Jézusért?

Kulcsár Attila

 Napi áhítat

Igehely: Énekek 8:4–7 Kulcsige: Énekek 8:6 „Tégy engem, mint pecsétet a szívedre, mint pecsétet a karodra! Bizony, erős a szerelem, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az Úrnak lángja.”

Az Énekek éneke arról az igazi szerelemről szól, amit az Istentől ajándékba kapott társ iránt érez az ember. Egyes bibliamagyarázók szerint Sulamit egy fiatal lány, aki vidéken él, több fiútestvére is van. Szemet vet rá a király, meg akarja hódítani, és a saját háremének tagjává tenni. A lánynak a szíve azonban már foglalt, egy pásztorlegénybe szerelmes. A legény neve nincs megemlítve – de ő bizonyult az igazinak, ő volt Isten ajándéka Sulamit számára.